Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)
H) A szemen előforduló rendellenességek
35 egymás mellett állnak, ha a bénult izom a szem- golyót “vízszintesen mozgatta; egymás felett állnak, ha a bénult izom függőleges irányban mozgatott; egyneműek, ha a bal szem betakarásakor a baloldali kép tűnik el; keresztezettek, ha a bal szem befedésekor a jobboldali tűnik el. A n. abducens bénulása egynemű, a n. oculomotorius bénulása keresztezett kettős képekkel jár. A rendellenes fejtartás oka az, hogy a kettős képek a beteget zavarják, szédül miattuk és így igyekszik kiküszöbölni őket. A fejtartás annyira jellemző, hogy, ha kifejezett, már abból megtudhatjuk, hogy melyik szemizom bénult: amerre a bénult izom mozgat, abban az irányban forgatja a beteg afefef. Nystagmus. így nevezzük a szemgolyó gyors, legtöbbször harántirányú ide-oda mozgását, mely különösen feltűnően látható a szem szélső állásában; néha csak ilyen szélső állásban látható. Sclerosis multiplexnél, örpklntt ataxiánil fordul elő; a szem betegségei közül korrigálásán refrakciós anomáliák okozhatják. IV. Látászavarok. 1. A látásélesség két kóros elváltozásának van jelentősége. Az egyik a tompa látás (amblyopia), a másik a vakság (amaurosis). A látásélesség csökkenésének oka lehet a törőközegeknek, az ideghártyának, a látóidegnek, tractus opticusnak, a centrális látópályának vagy a cuneusnak betegsége. A látás élessége csökkent a látópálya bármely fent említett részének betegségénél. A gyakoribb idegrendszeri betegségek, melyeknél előfordul, a következők: 3*
