Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)

C) Érzészavarok

20

jelez (hyperalgesia). Minthogy az ilyen vizsgálat még a legintelligensebb beteget is kifárasztja, a bemondások fentebb jelzett bizonytalanságából csak nagy óvatossággal vonhatjuk le a hypalgesia diagnosisát. Csak nagyfokú eltérésből következtethetünk.

3. A hőérzések vizsgálata úgy történik, hogy két eprouvettával, melyek közül az egyikben jég, a másikban 50—60 C° hőmérsékletű víz van, a beteg bőrét különböző helyeken megérintjük. Ha a hőérzékenység csökkent, illetőleg megszűnt (thermohypaesthesia, illetőleg thermoanaesthesia áll fenn), a beteg a hideget és meleget összetéveszti.

4. A íokalizálóképesség vizsgálatának nagyobb jelentősége nincs.

• Az érzések ritkábban előforduló zavarai.

1. Az ingerület dissociált vezetése. Lényege az, hogy fájdalmas behatások után a beteg először csak érintést érez és csak később jelzi a fájdalmat: a fájdalomérzést okozó ingerület vezetése lassult. Tabesnél fordul elő.

2. Perverz érzések. A beteg hideggel való érintéskor meleget érez és megfordítva.

3. Polyaesthesia. 1 érintést a beteg úgy érez, mintha 2—3 tárggyal érintették volna.

4. Allocheiria. A beteg nem azon a testrészén érzi az érintést, amelyet megérintettünk, hanem a symmetrikus részen. Tabesnél, myelitisnél, hysteriánál fordul elő. II.

II. A mély érzések zavarai.

Mély érzések alatt értjük az izom-, Ízület- és mozgásérzéseket. Ezek segítségével veszünk tudomást izmaink feszüléséről, végtagjaink és más testrészeinknek egymáshoz képest elfoglalt helyzetéről és azoknak kisfokú elmozdulásáról.

Ezek közül az érzések közül csak a mozgásérzéseket tudjuk vizsgálni. Ezt pedig úgy végezzük, hogy a beteg