Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)

A kerületi idegek betegségei

103

2. a beteg úgy ül, hogy a fájdalmas farfél túlér a szék szélén ;

3. scoliosis (ischiadica), melynek convexitása az ép oldal felé néz s célja az, hogy a beteg oldal kevésbbé feszüljön meg.

A diagnosis felállításánál kizárandó coxitis: ennél a fájdalom a comb abdukciójakor legnagyobb és rotatiós mozgásnál is fellép.

A podalgiák.

1. Achillodynia: az Achillesen fájdalmassága. Ritkán igazi neuralgia ; ilyenkor gonorrhoea, malaria, köszvény rejlik mögötte. Többnyire bursitis a fájdalom oka.

2. Tarsalgia: a lábtocsontok fájdalmassága (gyakran tendovagiMIs!).

3. Metatarsalgia (gyakran ez sem neuralgia, hanen lúdtalp okozta fájdalom).

A kerületi idegek daganatai.

Oka ismeretlen; gyakran trauma után keletkeznek. Anatómiai kép szerint megkülönböztetendők:

1. igazi (amputatiós) neuromák; idegrostokból állnak;

2. álneuromák (helyesebben neurofibromák); a neurilemma burjánzó kötőszövete széttolja egymástól a rostokat.

Tünetek. Különböző nagyságú és számú (3000-ig) daganatok keletkeznek az idegtörzs mentén. Következmények: fájdalom, bénulás, nyomási érzékenység. Külön kórkép a Recklinghausen-féle neurofibroma, mely fájdalommal nem jár, de zavart okoz a csöves csontok növekedésében. Prognosisa quóad vitam jó.

Kezelése sebészi, de gyakran ez is felesleges.

III. A facialisbénulás. Prosoplegia. *

Fajai. 1. Genuin vagy rheumatikus (oka: meghűlés). 2. Secundair vagy symptomatikus; okai: a) középfülgyulladás, mely az ideget megtámadja;