Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)

A kerületi idegek betegségei

104

b) koponyaalapi vérzés, daganat, meningitis gummosa, sziklacsont-caries, periostitis luetica stb., melyek az ideget összenyomhatják;

c) Traumák: koponyatörés, fogóval befejezett szülés stb.

Tünetek. A peripherikus facialisbénulás mindig féloldali, az egész faciálisterületre kiterjed (az egész arcfél bénul) és az izmok EFR-jával jár.

A centrális (nuclearis és supranuclearis) kétoldali ; ha azonban egyoldali, mert a sérülés a híd és a kéreg között van, abban az esetben a homlokot és a szem záróizmát megkíméli. EFR sohasem lép fel.

a) Peripherikus bénulás esetén a bénult oldalon

1. a homlok sima és nem ráncolható;

2. a szemrés tág és nem záródik (lagophthalmus paralyticus); minthogy a bénult musc. orbicularis oculi a papilla lacrimalist nem nyomja a szemgolyóhoz, epiphora (könycsorgás) következik be; ha a beteg megkísérli a pislantást, szemgolyója fölfelé fordul'(Bell-léte tünet);

3. a sulcus nasolabialis elsimult; az orr csúcsa az egészséges oldal felé néz;

4. a szájszöglet lecsüng; a száj az egészséges oldal felé húzódik ; fütyülés lehetetlen ;

5. szűkített szájnyílás mellett végbevitt kilégzéskor a bénult pofa felfúvódik.

A sérülés localisatiója peripherikus bénulás esetén.

1. A foramen stylomastoideum alatti sérülés valamennyi arcizom bénulását vonja maga után, de más tünetet nem okoz.

2. Ha a vezetés a n. auricularis posterior és a chorda tympani eredése között szakad meg: az arcizmokon kívül a fülkagyló izmai is bénulnak.

Ez csak akkor mutatható ki, midőn a fülmozgató — a fül látható mozgását létrehozni nem tudó — kis izmokban EFR lép fel.

3. A chorda tympani és a musc. stapedius eredése