Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

IV. A görög felvilágosodás kora. A bölcsészet és az orvostudomány

88

IV. fejezet

úgy mozog, mint fújtató. Az élethez szükségesek a táplálkozás szervei, melyek az eledeleket meleg segélyével elfolyósítják. Az így feldolgozott tápanyag gőzei bejutnak az erekbe s onnan a szívhez, amely vérré főzi azokat; más részét az izmok és érzékszervek értékesítik, a maradék a csontoknak és többi testrészeknek jut. A máj és a lép pótvérképzők a szív mellett.

Aristoteles Kmeri az elvérzéses halált, a vízvérűséget (hydraemia), a vérizzadást, a vér megalvadásának zavarait. A geny szerinte megrothadt vér. Az ichor pedig még nem tökéletesen elkészített vér. Igen sokat ír a szexuális életről, a coitusról, a nemzésről, a havi tisztulásról, a fogamzásról, terhességről és szülésről; foglalkozik az öröklött bajokkal, valamit az újszülöttek életviszonyaival. Olvasunk a hajhullásról, őszülésről és a fejtetőről is.

Tanítványai derék emberek, ügyes gyakorló orvosok, sok reális ismerettel. Ismertebbek Kallisthenes, Klearchos, Menon, valamint az eresusi Theophrastos, az ókor tudósainak egyik legkiválóbbja, aki Aristoteles halála után a peripathetikus iskolának lesz a leje. Kr. e. 372-től 285-ig élt s e hosszú élet alatt számtannal, ásványtannal és főleg növénytannal foglalkozott. A botanika alapítójának tekintik. Az izzadtságról írt művében az izzadtságot íz és hő szerint osztályozza s néhány bőr- bántalmat említ, melyek az izzadtság jellegét megváltoztathatják. ír még a szagokról, az aromás anyagoknak a testbe jutásáról, az ájulásról és a bénulásokról. Néhány művének, nevezetesen a növénytaniaknak latin fordítását tartalmazza a budapesti Egyetemi Könyvtár tulajdonában levő, Abdul Hamid török szultántól visszaajándékozott Corvin-kódexek egyike. Lampsakusi Strato, a fizikus is, az aristotelesi iskolából került ki. Műveinek csak a címe maradt ránk.

Azon államok között, melyek Nagy Sándor birodalmából hasadtak le, Egyiptom, a Ptolomaeusok Egyiptoma foglalja el az első helyet. I. Ptolornaeus, valamint fia és unokája is, bőkezű mecénások s fővárosuk, Alexandria három világrész anyagi és szellemi középpontjává lesz. Az első ptolomaeida, Ptolornaeus Lagi (kb. 321. Kr. e.) hadizsákmányait a tudomány oltárára helyezi s megalapítja a város keleti részében híres „múzeumát“ s az ezzel kapcsolatos könyvtárát, mely már Ptolornaeus Philadelphus (288 — 246. Kr. e.) alatt 40,000 tekercset számlált. Hasonló könyvtár volt a város nyugati részén létesült „serapeum“-ban.

Itt éli virágzását az egész világra kiható görög szellem. Elég említeni a nagy matematikus EuKLiDES-t, a csillagász Ptolomaeus-í, a fizikus Heron-í és a zoológus Philon-P Az alexandriai műveltség alapja hellén, de nem a Perikies és Hippokrates hellénsége, hanem a buja fényűzés, az ősegyip-