Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

III. Másodlagos keleti kultúrák és az orvosi tudományok. Kisázsiai népek

A Szentírás orvosi ismeretei. Krisztus. A Talmud 57 geket is, amelyek évek óta tartanak és reménytelen esetek. Gyógyító apparátusa egyszerű: akarat és hit. Ő parancsol, a beteg hisz, s létrejön a gyógyulás. Ugyancsak ő az, aki megtanított bennünket arra, hogy a test javúlásához lényegesen elősegít a psziché állapotának, a lélek har­móniájának zavartalansága. A Krisztus utáni idők héber orvostudományát a Talmud tartalmazza. A talmud szó jelentése „tanulmány“. Alapja a mózesi törvény, melyet Esra tanítványai, az írástudók kommentáltak. Ezek a kommentárok szó­beli tradíciók útján jutottak el a Krisztus utáni századokig, s olyan tekin­télyük volt, mint kúriai döntvényeinknek. A szóhagyományt Kr. u. 130 körül rabbi Akiba rendezgeti először, majd Jehuda Hanassi, a sanhedrin elnöke (kb. 200. Kr. u.) a tórával együtt írásba foglalja. Ez a mis na, melyet széljegyzetekkel és törvényfejtéssel láttak el. Rabbi A s é ezt a törvénymagyarázatot, mint ú. n. g e m a r á t az V. sz.-ban fog­lalta össze. A misna és a gemara összeolvadásából lett a talmud, melynek megkülönböztetjük egy palesztinai és egy babiloni alakját; ez utóbbi a bővebb. Benne szétszórtan orvosi ismeretek, feljegyzések, kultúrtörténeti vonatkozások találhatók, melyek nagy természetességgel vannak megírva és a héber népies orvoslás éles megfigyeléséről, értelméről és józanságáról tesznek bizonyságot. Élettani és bonctani ismereteik fogyatékosak. Azt tartják például, hogy evés közben beszélni nem szabad, mert a légcső eléje kerülne a nyelőcsőnek; a gégefedőt és szerepét tehát nem ismerik. Rabbi Johanan szerint a máj a mellüregben foglal helyet és az epe az ötödik bordán képződik. Az egyes szervek funkcióinak felfogása naiv és teleológikus. A vese tanácsol, a szív vizsgál, a nyelv a szavakat vágja, a légcső han­got ád, a tüdő minden folyadékot felszív, a májból indul ki a harag, a lépből a nevetés, a gyomorból az álom. az orrból a felébredés. Az ember 248 csontból áll, melyek közül 30 van a lábon, minden ujjon 6, a sarkon 10, a combon 2, a térdben 5, a csípőben 1, a bordák száma 11, a csi­golyáké 18. A fejet 9, a nyakat 8, a mellet 6, a testnyílásokat 5 csont képezi. Sok fejlődéstani adatot találunk. A magzat az első három hónapban a méh alján helyezkedik el, melyet úgy tölt ki, mint diót a bele. Keze a halántékon, könyöke a térden, sarkai a farpofákon, szája zárt, köldöke ellenben nyitott. Tápláléka ugyanaz, ami az anyáé, de nem defekál, mert ezzel az anyja halálát okozná. Testrészei közül először a feje nő. Az apa fehér magjából lesznek az erek, körmök, koponyacsont és szemfehér, az anya vörös magjából fejlődnek a bőr, a hús, a haj és a szembogár. Tudják, hogy a fogamzás szerve a méh.

Next

/
Thumbnails
Contents