Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

III. Másodlagos keleti kultúrák és az orvosi tudományok. Kisázsiai népek

54

III. fejezet

a Makkabeusok a zsidóüldözések idején. Ekkor a fitymát újból a makkra operálták vissza, hogy ne lássanak zsidóknak (Galenus).

Szülészettel a bábák foglalkoztak, kikről már az egyiptomi tartózkodás ideje alatt történik említés. Tudjuk, hogy az izraelita nők szülőszéken szültek s a gyermek világrahozatala könnyebben ment nekik, mint az egyiptomi nőknek. Különösebb szülészeti beavatkozásra az ikerszülések esetén van szükség. T h a m a r vajúdásakor a bába előzetes vizsgálattal megállapította, hogy az ikrek egyikének karja előesett. Erre

Szülőszék a szülés levezetésére. Ilyent használtak már az ókori zsidó nők. Hippokrates, Soranus is említést tesznek a székről. Tőlük örökölte a középkor. De a modern időkben is megtalálhatjuk használatát olyan népfajoknál, ahol a széken ülés nem szokásos, mint pl. Kínában, Szíriában, Egyptomban vagy Törökországban.

a karra vörös fonál került, hogy jele legyen az elsőszülöttségnek. Torzszülöttekről is olvasunk. A Szentírás beszél egy emberről, akinek hat kézujja és hat lábujja nőtt.

A fertőző betegségek közül a lepra (zaraath) a legelterjedtebb. A megfelelő héber szó alatt mindenféle kiütést lehet érteni, tehát pikkelysömört, rühöt, sőt syphilist is. E betegség mint Isten büntetése szerepel. Az idevonatkozó mózesi lepratörvény kötelezővé teszi a betegségnek a papnál való bejelentését. Ha ez a bőrön sárgásszínű, pörkkel fedett bemélyedő foltot talál, nyolc napra elkülöníti a beteget, s ha az újabb megejtett vizsgálat alkalmával a folt eltűnt, akkor a kiütés csak ,bohak“ volt, s a beteg újból visszatérhetett a közösségbe. Ha azonban a nyolcnapi izolálás alatt a folt megnagyobbodott, s a rajta levő szőrök