Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

II. Folyammenti kultúrák. Az orvostudomány fejlődésének kezdete a régi theokratikus államokban

42 II. fejezet említést, hogy a nomád arabok főleg általuk, rajtuk keresztül jutnak Egyiptom orvosi és közegészségügyi ismereteinek birtokába. Vessük össze a Nílus-völgy kultúrájával azt a keveset, amit az amerikai fennsíkok ősi műveltségéről tudunk. Os-Mexikó és Os-Perú művészeti emlékein talált motívumoknak az egyiptomiakkal való hasonlósága, az analóg építészeti stílus, a közös piramisépítés, az írás azonos fejlődése valószínűvé teszik egyes kutatók azon állítását, hogy Amerika ősbiroJalmainak műveltsége Egyiptoméval közös forrásból táplálkozott. Amerika őskorának orvosi ismeretei mégis inkább a babiloni astrális orvostudománnyal való rokon­ságot mutatják. Minderről a spanyol Sahagun B e r n a r d i n középkori franciskánusnak nahu-atl nyelven írt műve, több, az aztékhoz hasonló maya­nyelvű kódex (Cod. Dresdensis, Troano, Cortesianus, Pere­si a n u s, Vaticanus B, Borgia, Fejérváry), valamint anthropo- morph vázák, szobrok és képek értesítenek bennünket. Náluk is, Amerika ősi népeinél, a praehistorikus korból öröklött orvosi ismeretek művelése szoros összefüggésben áll a vallásos kultusszal. Talán még kifejezettebben, mint Egyiptomban, amit a helyi viszonyok magyaráznak. Hosszú száraz évszakokra tartós esőzés, ennek nyomán meg tömérdek megbetegedés. Nem csoda, ha legfőbb betegségokozónak a vizet, illetve az eső istenét, Ouaxolotl-ot tekintik. Aki az őróla elneve­zett hónapban született, el lehetett készülve, hogy vak, béna, kiütéses, vagy rühes lesz. A klímának fontos egészségügyi szerepe időjósokká teszi a paporvosokat. Az orvos legfontosabb cselekedete a betegágynál is a jóslás, a prognózis. A paporvosok templomokban élnek s e templomi iskolákban nevelik utódaikat. A papi kultúra főhelye Cholula. Istenük, aki talán orvos­istenség is, Quetzalcoat 1, a szélisten. Jelvényei azonosak a papo­kéival: hegyes csont a vérvételhez és tövises agave levele, melyre a kiömlő vért fogják fel. A betegségek istene X i u h a 11 a 11, az akasztottak istennője I x t a b, a halálé Kukulcan, akit madárral és kígyóval ábrázolnak. A ter­mékenység és nemzés istene Ometecutli, a szülésé a Holdisten, kinek fejére csigát rajzolnak, az anya méhéből kibúvó gyermek jelképét. Isteneken kívül még gonosz varázslók (eiacutecclot i) befolyá­solhatták az ember egészségét. Ezek ellen ellen varázslat segített. Gyógy- eljárásaik alapját ez a misztikus kóroktan képezi. Ott volt ugyan az erdő, a víziót okozó, bénítóerejű vagy extázisba ejtő mindenféle narko­tikumokkal, melyek közül a coca-leveleket és a dohányt biztosan ismerték;

Next

/
Thumbnails
Contents