Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

II. Folyammenti kultúrák. Az orvostudomány fejlődésének kezdete a régi theokratikus államokban

Egyiptom kultúrtörténete. Történeti kútfők

31

A kanaanita hyksosok betörése a kultúrcikkeken kívül új istenkultuszt is honosít meg, a Vénushoz hasonló Mylittáét, ami annál jobban sikerülhetett, mert a közel kétszáz éves idegenuralom alatt a főpapi méltóságot hyksosokkal töltik be. A helytartó József, kinek neve a Potifár-ügyből ismeretes, egy ilyen hyksos főpap lányát vette el feleségül. A restauráció újból Thébéből indul ki a XVIII. dinasztia alatt. Valószínűleg az ezzel kapcsolatos zavarok keltik fel egyes tudományféltő papokban az EßERS-papyrusnak a ma ismeretes formában való megírásának gondolatát. Valóban ! A politikai helyzet nagyon labilis, a csendes munkálkodást belső és külső villongások zaklatják. I. T h o t m e s nubiai és ázsiai hódításai, leányának H a t a s u-nak tengeri hadjáratai azonban csak kedvezhettek a megdohosodott nílusvölgyi kultúrának. A hykso- soktól felkarolt zsidók azonban, elúnván II. Ramses alatti elnyomatásukat, I. Menephthah alatt (1450) kivonulnak Egyiptomból. Erre az időre tehető a BRUGSCH-papyrus másolása.

A zsidók kivonulása után erkölcsi züllésnek indul a birodalom és divatos lesz a polygámia. A társadalomban létrejő a kasztrendszer a legszigorúbb formában, s a papi kasztnak hatalma a politikában teljes erővel érvényesül. Rah, Ptah és Ammon főpapjai közül ez utóbbi, Her-hor ragadja magához a kormányzást. E papkirályok idején újból kapcsolatba lép az ország a zsidókkal; a bölcs Salamon is ekkoriban éli világát Júdeábán, s hétszáz felesége közül az egyik egyiptomi leány. A papi uralomnak azonban véget vet a lyb-aethiop betörés; majd pedig asszír birtok lesz a Nílus völgye. A psammatidák alatt politikailag újból független ugyan Egyiptom, de őskultúráját már elnyomja a görög kereskedelemmel együtt. terjedő hellénizmus.

Amit az egyiptomiak orvosi tudásáról olvasunk, azt részben építészeti, szobrászati, festészeti műemlékekből és a XIX. század nagy orientalistáinak felfedezéseiből merítjük, részben a régi római és görög írók feljegyzéseiből és Mózes könyveiből. A görögök közül már Horn erős említi az egyiptomi gyógyitó módokat, a történetíró Herodotos és Plutarchos pedig, valamint Diodoro s, Strabo, az idősebb Plinius és Galenus, továbbá II. Ptolomaeus és Clemens Alexandrinus pontos részletekkel szolgálnak az egyiptomiak kultúrájáról. M a i - e n -1 h o t (Manetho) pap pedig chronológiai táblázatban hagyta ránk az egyiptomi királyokat.

Ezen kútforrások szerint az egyiptomiak, mint minden ókori nép, a tudományt és művészeteket Istentől sugalmazottnak tartották. A tudást és a tanulást mindenek fölébe helyezték ; a PRissE-papyrus szerint a tudatlanság egyértelmű volt náluk a halállal: „Makacskodik a bolond, semmit