Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)
II. Folyammenti kultúrák. Az orvostudomány fejlődésének kezdete a régi theokratikus államokban
A babiloni orvostudomány 25 összefüggő, hosszabb feljegyzések. Sokat még nem fejtettek meg ezekből az ékírásos emlékekből. Annyi azonban már eddig is kiderült, hogy Babilon és Ninive orvosi tudása fejlettebb, józanabb volt, mint pl. Egyiptomé. Az orvosi rendet Mesopotámiában a papok kasztja képviseli. A kaszt azonban nem örökléses; bárkit felvettek tagjai közé s Urukban, majd később Borsippában való kiképeztetés után bárki folytathatott orvosi gyakorlatot. Ezekben az orvosi iskolákban a therapiával együtt tanították a theológiát, mágiát és csillagászatot is. Érdekes, hogy éppen a Tigris és Euphrates közti népek figyelme terelődött először az ég felé. Ennek köszönhető mai csillagászati tudásunk. A mágusok fedezik fel a bolygók mozgásának örök törvényét. Könnyen érthető, hogy az örök törvény és a földi törvények, a természet szabályossága, megismétlődő jelenségei között párhuzamot vontak s analógiát találtak. Minden folyamatnak a Földön parallel folyamat felel meg a csillagok életében. A csillagokra vezethető vissza minden keletkezés, növekedés, betegség, elmúlás. Ebből áll a babiloni b i o- 1 ó g i a. Mindenesetre reálisabb, mint a fáraók paporvosaié, még akkor is, ha a mágus a csillagokban, bolygókban és a Holdban, a két főistenség mellett, részletisteneket lát is. A csillagok mellett betegségeket okozhatnak maguk az istenek is, valamint a gonosz varázslók. A babiloniak astrális felfogása az élet minden fázisára kihat. A csillagok megkérdezése nélkül semmibe sem kezdenek. Előbb tudni akarják a jövendőt. S a jövő utáni kíváncsiság az oka, hogy az orvosi prognosztikát, kórjóslást aprólékosan művelik. E tekintetben csak Hippokrates, a nagy kosi orvos múlja őket felül, a görögöknél. Az astro- lógiát az orvostudományba a babiloniak parallelkereső természete vonta bele. Ez a parallelkeresés azonban nemcsak az égi, de a földi eseményekre is kiterjedt. A természeti jelenségek sok példával szolgáltak az emberi élet egyes részleteinek megértésére. A véráramlás és a testnek táplálása hasonlítható volt az országnak folyóktól való meg- öntözéséhez, a test melegének hatása és a napsütés éltető ereje közt is van valamelyes párhuzam, a légzésokozta felfrissülés pedig analóg a szelek tisztító munkájához. T ü n e 11 a n u k-ban rendszerezésre törekvés látszik. Betegség- csoportokat állítanak fel közös ok alapján s az egyes csoportok tagjait jól megfigyelt symptomák szerint választják szét. Valóságos betegséghatározót komponálnak, ahogy ma növényhatározókat. Ők is, mint az egyiptomiak, azt hiszik, hogy a kettős szervek egyedeinek külön-külön fiziológiája van. Ezért írnak pl. külön a bal és külön a jobb fül beteg
