Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)
II. Folyammenti kultúrák. Az orvostudomány fejlődésének kezdete a régi theokratikus államokban
II. FEJEZET Folyammenti kultúrák Az orvostudomány fejlődésének kezdete a régi theokratikus államokban Az a szellemi hagyaték, melyet a történelem az emberiség őskultúrájából örökölt, a pompázó, buja fantáziájú Kelet népeinél talál magának újabb talajt s az orvostudománynak a primitív kultúrában elvetett magja Kelet perzselő napjának sugaraitól csírázik ki és nő terebélyes fává. Az ókori Kelet ősi nagy államai, Babylon, Egyiptom, India, Kína már a történelem kezdetén kifejlett, megizmosodott kultúrát mutatnak, melyben az orvostudomány is a fejlettség magas fokán áll, úgy hogy ezen ősi birodalmakban tudományunk fejlődését nem is követhetjük a kezdettől, a bizonytalan kísérletezéstől felfelé. Az orvosi tudás egyszerűen adva van a maga tökéletlenségeivel vagy mélyrehatóié, a lényegeset kiválasztani tudó intuíciójával együtt. Kelet történelmét nézve szembeötlő és jellemző az emberiségnek elszigetelt népcsaládokra való szétválása, az egyes népfajoknak nagy folyamok alföldjein vagy földrajzilag jól körülhatárolt fennsíkokon való letelepedése. A földrajzi határok haszna az volt, hogy meggátolták idegen népeknek a birodalomba törését, viszont azonban a szomszédos kultúrák kicserélődését és felfrissülését is megnehezítették. Innen van, hogy csaknem minden ókori folyammenti nagy államnak speciális a műveltsége és speciális az orvosi tudása is. A folyammenti letelepedés lényegesen befolyásolta a kultúra fejlődését. A nagy vízáradásoktól termékennyé tett alföldek népe elsősorban földmívelő, terményeinek kicserélését folyami hajózással bonyolítja le. A mindenben való bőség tunyává teszi a lakosságot, az alföldek egyhangúsága aktív szellemi munkával nem járó csöndes szemlélődésre nevel. Gondolataik érzelmi színezetűek, lassan folyók, mint a földjüket tápláló folyam. Ezt a higgadtságot s a népgondolkodásnak bizonyos fokú töm-
