Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)
IX. Az újkori felvilágosodás és az orvostudomány
A brownismus. G a u b Dávid. Betegségrendszerek 229 csoportosítások. Egy-egy ilyen irányú mű, pl. SAUvAGES-nak 1763- ban kiadott Nosologiá-]a vagy Linné -nek ugyanezen évben kiadott Genera morborum-a, a betegségeknek több száz „genusát“ és több ezer „speciesét“ felsorolja részben tüneti, részben kóroktani vagy kórbonctani alapon Sokan ebben a klasszifikálásban látták az orvosi tudományosság tetőfokát. Amíg azonban az ilyen irányú kísérletek egyfelől az orvosi terminológia megalapozását és megszilárdulását, valamint az egyes betegségfajoknak pontos kivizsgálását idézték elő és ezzel hézagpótlók voltak, addig másfelől a sematizálással a betegség lényegének félreismerését okozták, iniaginér betegségeket teremtettek, tévútra vezették a diagnosztikát és a therápiát. A XVIII. század .teóriái és teorétikusai mellett sok derék orvos szorgoskodott gondos megfigyelő munkával az orvostudománj’ előbbre- vitelén. Majdnem mind jónevű praktizá- 1 ó k, egyik-másik egyetemi tanár is. Irataikban a mindennapi életben szerzett különféle tapasztalataikat jegyzik fel. Angliából említendők Huxham János (1694—1768), aki főleg az epidémiákról írt; Fothergiel János (1712 —1780) a londoni járványos betegségeket, a diftériára és a trigeminus-zsábára vonatkozó észleleteit adja ki; Pringle János (1707—1782) a haditengerészetnél szerzett tapasztalatait adja közre ; Dover (f 1742), aki Sydenham barátja és akinek tengeri utazása adja ÖEFOÉ-nak Robinsonjához az alapeszmét, a ma is róla nevezett porról nevezetes. Svájcban Tissot Simon (1728—1797) az orvosi ismeretek népszerűsítésén fáradozik. Egyik irata (Avis au peuple sur sa sanlé, 1772) a XVIII. század folyamán magyar fordításban is megjelent Marikovszky-íóI. Németországban, melynek északi fele a göttingai, déli része a bécsi iskola hatása alatt áll, kiválóbb gyakorlóorvosok Werlhof Pál (1699— 1767) Hannoverben, Vogel Rudolf Ágost (1724—1774' és Zimmermann János (1728—1795), továbbá Wichmann János (1740— 1802), a rüh leírója, valamennyien hannoveri orvosok. Upsalában él Nils Rosen von Rosenstein (1706—1773), aki a gyermekgyógyászatban kiváló. A felvilágosodás kora a magyar orvostudományban is a szellemi élet színvonalának emelkedését jelenti. Hazai orvostörténelmünk ez időből az európai műveltségű, kiváló orvosoknak egész sorát tudja bemutatni, akik közül soknak csak kellő befolyású szószóló kellene, hogy Himlőojtás. (Chodowiecki rézkarca.)
