Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)
IX. Az újkori felvilágosodás és az orvostudomány
A vitaiizmus és magnetizmus 21 í> hoz ismét új életre. Öreg korában nézetei megváltoznak, s a kor divatos filozófiája, a természetbölcselet, valamint az életjelenségeknek Galvani óta divatos magyarázatai elektromos és mágneses fluidumokkal, az ő fejét is elcsavarták. E láthatatlan energiák felismerése különben is kapóra jött a vitaiizmusnak, vagy inkább azoknak, akik ezen energiákat téve meg népszerű elméletek fundamentumává, inkább a vagyonszerzésnek, mint a tudománynak éltek, teóriákkal szentesítve manipulációikat. Ezek sorába tartozik Schőnlein Lukács, az ú. n. természetrajzi orvosi irány feje. Nagy hatással volt a német orvosokra. A betegségeket külön lényeknek, a szervezet élősdijeinek tartotta. Mesmer Frigyes Antal is (1734—1815), egy bécsi orvos, aki a testben delejességet tételezett fel, amely kívülről mágnesekkel befolyásolható,, ezekbe viszont a magnetizáló kezeiből árad a delejesség. Ilymódon eleinte mágnessel, majd puszta kézzel próbálja gyógyítani a betegségeket- Idővel arra a tapasztalatra jut, hogy nincs szükség a kézzel való simogatásra sem; elégséges már a koncentrált akarat is, hogy a mágneses fluidum az orvosból a betegbe átömöljön. Gyógyeljárásával különösen Párizsban ért el nagy sikert, ahol azonban üzelmeinek hamarosan véget vetett a francia revolúció. Mesmer érdeme, hogy a figyelmet ráterelte a hipnózissal kapcsolatos jelenségekre; bűne, hogy alkalmat szolgáltatott a miszticizmusnak az orvostudományba való újabb besompolygására.
