Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)
VI. Az arabok. A népvándorlás őskultúrája és Nyugat-Európa
124 VI. fejezet A kalifa udvarában élt Dsabril Ben Bahtisua is (f 828), Mesué tanára,, aki a kalifát gutaütésből, ennek kedvenc odaliszkját pedig ijedtségokozta hisztériás felkarbénulásból gyógyította ki. Ebben az időben Bagdadban tartózkodik egy indiai orvos is, Manka, aki perzsából fordít arabra A mérgekről. Szalih ben Bublah az uralkodónak tetszhalott nagybátyját támasztja fel. Itt írja a „kőmetsző“ Mesue, vagy más néven Johannes- Damascenus (780—875) is görög munkákból összeállított gyűjteményeit és egy anatómiát, továbbá el Kindi (Alkindus, 813—873) kétszáznál több fordítását és önálló műveit. A bagdadi orvosok sorába tartozik még sok más közt Stephanus junior (854. körül), Dioscorides és Galenus fordítója, a nesztoriánus Honéin, máskép Johannitius (809 — 873) egy patikus fia és Mesué famulusa, kinek Hippokrates-, Galenus-, Aeginai Pál-, Discorides- és Aristoteles-for- dításokat köszönhet az arab irodalom. Egyik művét Mikrolechne néven (Isagoge in artem parvam Galeni) a középkori európai egyetemek tankönyvnek jelölték ki. A IX—XI. századnak sok fordítót adott a mezopotámiai CoRRA-család. Az Obeidallah- ok közül Dsabril (*j* 1006), a bagdadi akadémia egyik tanára, Adhad szultán idejében A szem betegségeiről ír, fia pedig, Abu Szaid (f 1058) Kérdések és feleleiek-ben foglalja össze az arab orvosi ismereteket, éitekezik A gyógyszerek erejéről és A gyermeknemzésröl. Nagy befolyása és tekintélye lett a skolasztikusoknál az önálló műveivel kiváló RHAZES-nek (850—923). Harmincéves korában még csak mint jótorkú énekest és citerázót ismerik. Ekkor kezd el tanulni Bagdadban, ahonnan Raiba kerül kórházi főorvosnak. Sokat utazik és sokat tapasztal. Öregségére megvakult; állítólag a korasszani fejedelem ütötte ki korbáccsal a szemét, mert egy vegytani kísérletével a fejedelem előtt kudarcot vallott. Meg akarta operáltatni szemét, de előbb levizsgáztatta a sebészt a szem anatómiájából, s mivel ennek tudása őt ki nem elégítette, nem merte rábízni a műtétet. Az arab Galenusnak tartják. Rengeteget összeírt orvostudományról, vegytanról, csillagászatról, filozófiáról, de csak 36 műve maradt ránk. Elméletben Galenus híve, de a methodistáktól is kölcsönöz. Encyklopédikus művének címe Ketáb altib (az orvostudomány könyve, 10 könyv), főmunkája az El-Hávi (Comprehensor 30 könyvben), egy minden tekintetben józan, higgadt alkotás. Gyakorlati célokra szegény embereknek, összeírta a házi patikaszereket. Fontos A himlőről és kanyaróról való irata, mely legrégibb adatokkal szolgál e betegségek ismeretére és kezelésére. Rhazes a himlőt hasznos folyamatnak tartja, amely vagy a gyermek vérének szennyezettségéből, vág}’ a terhesség alatt kimaradt havivérnek a magzatba való
