Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

VI. Az arabok. A népvándorlás őskultúrája és Nyugat-Európa

Az arab kultúra és terjeszkedése

t 2 T

a próféta helytartói, akiknek kezében politikai és vallási erőszak egyesült, egy század leforgása alatt rövidesen akkora területet hódítanak össze félhold alakban Európa körül, amely Perzsiától Spanyolországig terjedt. Szíria (639), Egyiptom (641), Perzsia (642), Arménia (692), Észak-Afrika (698), Szicília és Spanyolország (711) uralmuk alá kerül.

Az arab szellem felületesnek mutatkozik minden alkotásában. Szívesen foglalkoznak ugyan bölcsészetiéi, de spekulációjukban kevés az eredetiség. Majmolják Aristoteles-í, itt-ott kibővítik némelyik gondolatát, de filozófiai tehetségük a formai dialektikában teljesen kimerül. A természet iránt sem viseltetnek kellő érdeklődéssel és tárgyilagossággal, ami nélkül pedig a természetből vett tudományoknak fejlődését bajosan várhatjuk. Tudományukban van valami fantasztikus elem, ami talán a velük született költői vér következménye. Legtöbbet alkottak aránylag részben az elvont formai, részben a praktikus, technikai tudományokban. így egyrészt a számtanban és csillagászatban, másrészt a vegytanban, gyógyszertanban és praktikus orvoslásban.

Az arab orvostudományban kezdetben mindenféle idegen befolyás érvényesül részben a szóbeli, részben az írásbeli tradíció útján. Az ősarab orvoslásban, mint valami vegyítő medencében indiai, perzsa, babiloni, szír, egyiptomi, zsidó és keresztény elemek keverednek egymással. A zsidókat Jeruzsálem feldúlása, a keresztényeket az üldözések kergették Arábiába. Hatással volt az arab fejlődésre a még működő alexandriai iskola is, valamint a Justinián alatt feloszlatott athéni retorikus iskola száműzött filozófuskara.

Első orvosi főiskolájuk Dsondiszaparban keletkezik. A többinek létrehozása a nesztoriánusok érdeme. Ezek első üldözésük idején (431) Edessába menekülnek, ahol egyik püspökük a már fennálló iskola mellé kórházat is építtet. Kevéssel utóbb (489) Edessából is menekülniük kell; Nisibisben telepednek le, s egyéb perzsa és mezopotámiai városokban, amelyek utóbb arab kézre jutottak. Ezekben a „kolostori“ iskolákban vegyest tanították a theológiát az orvostudománnyal. Hasonló iskoláik voltak a zsidóknak is, akik — ez időben is — az Indiával való kapcsolatnak legfontosabb kiépítői.

Az orvosi oktatás tárgyát részben indiai irodalmi termékek képezték,, mint az Ayur-Védák, Szandsal műve a szülésről, Nidána tünettana„ Rusa terheseknek adott tanácsai, Rai munkája a kígyómérgezésről stb. Maga a Korán is tartalmaz therápiás utasításokat. Közkézen forgott néhány régebbi görög írónak szírből arabra való fordítása is. Maserdseveih zsidó orvos pl. Ahron Pandektáit, Ibn el-Batrik pedig Aristoteles^ fordította le szír kéziratokból.