Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)
V. Másodlagos görög kultúrák. Róma, Byzanc. A kereszténység
A római orvos, A kereszténység 113 Idők folyamán, a birodalom szétzüllésével és erkölcsi elveinek meg- lazulásával veszendőbe ment az orvosi tisztesség is, ami az orvosi tisztelet és tekintély megfogyatkozását vonta maga után. A tudományszomj helyébe kerül a pénzszeretet, a tudást kiszorítja a kuruzslás. Az orvosi tevékenység értéktelen szerek ostoba alkalmazásából állott, s az a szenny •és piszok, amelytől az orvostudomány már-már megtisztult, a Galenus utáni időkben újra felburjánzik. Egyre élesebb lesz az ellentét Nyugat és Kelet között is. A Nyugatot a római szellemnek és nyelvnek sikerült magába olvasztania, a hellenizmuson azonban csak nagynehezen birt győzedelmeskedni Dél-Itáliában és a szigeti kolóniákon ; Görögország nyelve és műveltsége megmaradtak a Földközi-tenger keleti medencéje mentén. Itt csak a cégér, a látszat volt római, de az élet és tudomány hamisítatlan görög. Kelet és Nyugat közötti áthidalhatatlan ellentétek hasítják kétfelé a régi birodalmat 395-ben. A nyugati császárság politikailag teljesen tönkrejut az ifjú árja népek támadásaiban. A politikai hatalommal együtt elsatnyul az orvostudomány is, melynek megmentését az újdonsült Byzanc tartotta kötelességének, ami sikerült volna, ha a régi hatalomnak keleten támadó felújulása nem lett volna ideiglenes. A kereszténységnek a tudományokra való befolyása is lassacskán megnövekedett, s ez a befolyás az orvosi ismeretek fejlesztésére éppen nem mondható kedvezőnek. Az Egyház az emberek figyelmét az Ég felé terelte, s a földi dolgokkal való foglalkozást csak annyiban tartotta szükségesnek, amennyiben azokban Isten bölcsességét és minden- hatóságát fel lehet találni. Ily módon a természettudományok a vallás alá rendeltettek. Az orvosi kéziratok nagy része a szerzetesek és papok vakbuzgóságának esett áldozatul, akik az ember testi egészségét szolgáló sorok fölé imádságokat, zsoltárokat és himnuszokat festettek. Az aszkétaelvek mellett elhanyagolják a test nevelését, a gimnasztikát. A természetfölöttiekben való feltétlen hit pedig az újplátói bölcselet misztikájának, a középkori mágia, asztrológia és alchimia szülőanyjának, kedvezett. Igaz, hogy ezekben a titkos tudományokban benne rejlik a modern fizika, kémia és csillagászat csirája, de ehhez a tudáshoz az emberiség csak nagy kerülővel juthatott el. Ezért a kerülőért és idővesztésért nem kárpótolnak a keresztény felebaráti szeretetnek az irgalmasság testi cselekedetei gyakorlására létesített intézményei sem. Hátráltatója volt minden tudományos fejlődésnek az a gyakorlati tudományokra is ráerőszakolt abszolút tekintélytisztelet, melyet az Egyház a theológiában megkövetelt. Ma\er: Az orvostudomán/ története. 3
