Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

V. Másodlagos görög kultúrák. Róma, Byzanc. A kereszténység

Legkevésbbé érvényesült a kereszténységnek az orvostudomány fejlődésére való befolyása kelet görög orvosain. A Galenus utáni orvosírók hosszú sorát az aphrodisiasi Alexander (III. sz.) nyitja meg. Septimius Severus kegyence, akit Aristoteles-kommentárjai miatt „exegétá- nak“ neveznek. Jelentéktelen kis munkát írt a lázról, humorálpatologi- kus felfogásban. A IV. században élnek a cyprusi Zeno, aki Oribasius- nak volt mestere, a sebész sardesi Jonicus, az alexandriai Magnus, aki a vizeletről írta meglehetősen olvasott munkáját. Egyikük sem vitte lényegesen előbbre az orvostudományt, melynek csupán sebészeti része gyarapodott Antyllus (III—IV. sz.) révén újabb ismeretekkel. Művének közegészségtani és chirurgikus fejezeteit Oribasius őrizte meg számunkra. Ő az, aki a körülírt értágulatokat (aneurysma) kiirtással operálta, s aki az eddig divatos hályogműtét (reclinatio) helyébe a hályog kihúzását hozta szokásba.

Az orvostudomány további sorsa Keleten részben Byzanc történetével függ össze. A keleti császárság ezeréves életére a külső barbár zaklatások és a belső vallási villongások jellemzők. Ilyen körülmények között alkotó munkát képzelni sem lehet. A tudósok csak azt tekinthették feladatuknak, hogy megmentsék a régit, ha pogány is. Ezeknek a konzerváló törekvéseknek kedvezett az apostata Julianus uralma (360—363),. aki minden erejével a régi pogányság visszaállításán fáradozott. Segítőtársa volt orvosa, Oribasius (326—403. Kr. u.), aki ura és barátja parancsára írja hatalmas, 72 könyvből álló kompilációját, a Synagogai iatrikai-\.~ Nem eredeti munka, mégis rendkívül értékes, mert régebbi, ma már meg. nem lévő, orvosi munkák kivonatait tartalmazza. Oribasius, aki viszontagságos élete során a gótok közt is működött, mint orvos, ebből a terjedelmes műből fiának, Eustathiusnak kilenc könyvre terjedő kivonatot készített Synopsis néven. A Synopsisnak rövid, négy könyvre terjedő kompendiumát, az Euporistát, melyben saját tapasztalataiból is sokat adT életírójának, a sardesi EuNAPius-nak használatára írta. A Synopsis egy részének és a teljes Euporistának alig megrongált másolata megtalálható a Magyar Nemzeti Múzeum kódexei között. EuNAPius-nak az Oribasius- életrajzot tartalmazó munkáját pedig az Egyetemi Könyvtár őrzi kéziratai között.

A Julianus halálát követő időkben gyors hanyatlásnak indul a byzanci tudományos szellem. Theodosius császár például megtűrte, hogy a szerzetesek a híres alexandriai Serapeumot lerombolják. Még pusztítóbb volt Justinianus fanatizmusa, aki az alexandriai és athéni főiskolákat feloszlatta és a heretikus Nestorius, konstantinápolyi pátriárka követőit üldözte. A nestorianusok, akik közt igen sok tudós és orvos is