Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Kovany

68 Összeelegyittetik az, egyenlő r. jegedzett szénsavas szik* éleggel, sporczcllán tégelyben izzásig heviítetik. A inaradék tiszta vízzel inind-addig inosatik ki, míg a ró­la lefolyó folyadékot ezüst-éleges olvadék többé nem homályosítja. Ezután a fel nem olvadt rész melegített feleresztett legsavban pállittatik, s fölösleges égető könlegeg adatván hozzá, átszivárogtatik. Az átszivár­góit olvadék sósavval kémlelfetik, mellyel ha csapadé­kot ad»· az, a fönebb töbször említett módon forrasz- csővel megöntetik. 88. §.Mindennemü ezüst-élegtartalmu olvadékokból, legyenek azok közömbösített, savanyu, vagy égvényes állapotban: könkénsavas nedv fekete színben választja ki az ezüst-éleget. A fekete csapadék: ezüst-hénecs (ar­gent. sulfuratum). Jegyzek. Az ezüstpénzek, és edények szép fényes felőle, tel nyernek az úgynevezett fehér-forrás (Weissieden) ál­tal > mi következőkép megy végbe: a tisztítandó ezüst bor­kőből és konyhasóbúl álló olvadékban, vagy feleresztett kén­savban főzetik, az által az ezüst felületét homályosító réz fel­olvad, az ezüst pedig szép fényű leend. — Kicsiben: ége­tő könlegeggeli mosássá! is megtörténhetik 89. §. Legnevezetesebb ötvénye az ezüstnek a réz- zeli. A közéletben használni szokott ezüstedények és eszközök iliyenből készitvék,* mivel magányos ezüst, lágysága végett nem lenne alkalmas készítéseikre, s hamar is elkopnának. A rézzeli ötvénye az ezüst­nek fehér színű, ha pedig nagyobb mennyiségű rézzel van vegyülve: veres. A tiszta ezüst 16 probásnak neveztetik a közéletben. In­nét a 13 latos (probás) ezüst: 13 rész ezüstből és 3 rézből áll.

Next

/
Thumbnails
Contents