Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Kovany

56

melly ér-élegből, sósavbúi, és könlegeg- bői áll, me^szárif tátik, és tűzben izzatik. Ez által a szinéreny kiválik, a többi részek pedig elszálla iák.

Vegyjellemei A tiszta szinéreny:ezöstfehérszínű és fényű, kemény fém; ez utóbbi tekintetből a réz és vas közt áll. Igen nyújtható, melly tulajdonával Si- kengeu szerint az aranyat és ezüstöt fölülmúlja. Fajsulya 21 és 22 közt forog. Wollaston szerint 21,53. Klaproth szerint 21,74. Semminemű savban, a király vizet kivéve, sem olvad. Tűzben mielőtt meglágyúlna, nem izzítható. Jeanetty párisi aranyműves fölfedezménye szerint mireny által könnyebben önthetővé, és pőrölyözhetővé tétethetik; s bc’őle a mireny végre pergelés által űzetik el. Olvadóit állapotában k ön-kén savas nedv által szür- késfeLcte ; ham-iblacs olvadék által szürkésveres; ham-éleg, és kön-legeg által pedig sárga színben csapatik le.

73. §. Elennyel két arányban vegyül:

a) Er-élecs (Oxydul, piatini. Pt O). Fekete színű port képez. Nyerhető : ha ér-halvacs égető kőn-legeg- ben pállittatik. —Ezen fekete por: ér-élecsvizegy (Pla- tinoxydulhydrat), mellyből hevítés közt először víz, aztán éleny Ulan el, és szinéreny marad vissza. Savakban lassanként fölolvad.Áll: 92,5 érenyből, és 7,5 éle ny b u 1.

b) Ér-éleg. (Oxydum piatini. PtO*). Tisztán készül: ha kénsavas ér-éleg vizes olvadéka legsavas suly-éleggel lecsapatik; miáltal kénsavas suly-éleg, és

* legsavas ér-éleg nyeretik. Ez utóbbiból az ér-éleg kön- legeg által válatik le. — Barnaveres színű, térimes por. Savakkal soiiat képez, mellyek veres vagy sárga színűek.