Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)
I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Kovany
57 74 §. Ér-halvag (Chlorid, piatini PtCl*). Készül tiszta érenynek királyvízbeni felolvasztása, s az olvadéknak szárazig· való elpárolása által, — Barnaveres sótömeget képez, melly, borléiben és égényben olvad a bort bíbor színre festi. Az éreny vegyjellemeinél előadott kémszerekkel— 72. — csapadékokat ad. 75. §. Erény-tapló. (Fomes piatini). D ober eine r jénai vegytanár találmánya. Készítésmóda következő : felolvasztatik csőtökben l r. éreny, 3 r. füstölgő sósavból, és 1 r. füstölgő legsavBúl álló királyvízben, s az egész addig melegittetik, míg az éreny tökélletesen felolvad. A tömény olvadék 10 rész vízzel feleresztetik, s kevés szabad sav adatik hozzá, melly— Berzelius szerint — az érennyel egyii· lésben lévő nehenyt leválni akadályozza. A feleresztett olvadékhoz annakutánna forrásig hevített szalamia olvadék adatik, míg csak általa sárga váladék támad. Az azonnal elkiilönzött és kimosott üledék hasszi tégelyben a szalamia tökélletes eltűnéséig izzatik; mellette visszamarad szürke lágy porhanyos fénytelen taplós tömeg képében az éreny-tapló, melly nem egyébb, mint finomúl eloszlott éreny, és azon tulajdonnal bír, hogy mérsékelt melegítés közt borléllel nedvesítve fellobban. Hasonlókép ha könennyel s léggel egyszersmind jő érülésbe. Erény, korunkban gyógyszerül nem, de többféle edények, és eszközök készítéseikre fordiltatik. Az érenyből készült gyógyszerészi edények drágasága végett szükséges azon adatokat tudni, mellyek káros hatással lehetnének rajuk; mire- nézve következőkre kell figyelni : a) semminemű ollyaä szerek, mellyekből halvány fejlődik ki, ne készíttessenek bennük l) Salétrom, és égető égvények (alcalia caustica) tűzön ne öntessenek bennük: c) Semminemű »-legyek, xáellyeköól va!amelly fém, vagy vilany választatik ki, ne izzítassanak érenytégely- hcn ; hasonlókép semmiféle növénysavíarblmu fémes sók seni^ :