Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Mágyar orvostörténeti adattár 79 határozó könyv az egész botanikai irodalomban ; egyszersmind K. volt az első, ki az akácfát erdősítésre ajánlja, s ha tervét elfogadják, ő lett volna ezen fa hasznosításának európai úttörője (Ernyey, u. o.). Kétségtelen, hogy nemcsak szorgalmas, jó megfigyelő, hanem leleményes ember is volt.1 A chinakéreg helyettesítésére az olcsó és mindenütt található szömörice (Rhus cotinus) levelét ajánlotta. A súlyról (skorbutról) szóló munkájában («Dissertatio epistolica de scorbuto militari», W. IV. 171.) rámutat e súlyos baj okára is. Egy magyarországi skorbut-járvány alkalmával megfigyelte, hogy majdnem mindig csak a közkatonák betegedtek meg, nem pedig a tisztek, s ezt abból magyarázza, hogy amazok mindig csak tésztafélét és főzeléket esznek, míg a tisztek friss zöld vegetabiliákat is, s ha ezt a diétát elhanyagolják, akkor ők is megkapják a betegséget. Kramer munkáiban sok magyar vonatkozás van ; így péld. a Medicina castrensis-ben (1. Héjjá, 64 és hátul a névmutatóban, mégpedig a C-betűben, mert Kramer helyett mindenütt Cramer-t ír !) és Consilium medicum de morbo castrensi c. munkájában. Egyéb magyar vonatkozású kisebb értekezéseiről más helyen fogok megemlékezni; itt csak azt említem még, hogy Kramerre vonatkozólag sok adat található az Acta Vindob. VI. kötetében is. 195. 1728. Marhavész Körmöcbányán és környékén. (A városi levéltár adata szerint.) 196. 1728. Sebészek. — a) Békésmegye sebésze (Kébb nevű) évi fizetése 25 írt. Ugyanott 1751-ben megyei sebész Berkes István, évi fizetése 30 frt. 1753-ban már 100 frt a megyei sebész (Erneszt Károly) fizetése és 1761-ben 200 írtra emelik ezt az összeget. (Zsilinszky Évk. 1883/4., 43.). — b) Szegeden csak ebben az évben határozták el, hogy a városban 3—4 felesküdt sebész alkalmaztassák. 1747-ben már öt sebész volt a városban, ellenben a városi fizikusi állást csak azután rendszeresítették, évi 60 frt fizetéssel, mely a század végéig 300 írtra emelkedett. Az első magánorvos csak 1807-ben telepedett le Szegeden. (Reizner: III. 202., 203., 204.) 197. 1728. Nemesség-adományozás. — Möller Károly Ottó és gyermekei : Gottfried, Anna Katalin, Anna-Borbála, Bebeka és Eleonóra nemeslevele (a címer leírva), Laxenburg 1728 április 28. (A Királyi Könyvekben : 36. kötet, 129. 1.) L. Illéssy, 145. 198. 1728. és köv. Kuruzslók, tudós asszonyok, füvesek, vámpírok, megrontás: lásd Lehoczky II. 250. és köv. (beregmegyei adatok) és a MOE előző köteteiben. 199. 1728. A pozsonyi jezsuiták és misericordiánusoknak megengedik, hogy gyógyszereiket szabadon árusíthassák. (Linzb. II. 10.) A helytartótanács három év múlva elrendeli, hogy e patikákat az orvosok ellenőrizzék és az ott alkalmazott gyógyszerészeket szaktudásuk dolgában megvizsgáztassák. (U. o. 22.) Kochmeister András, pozsonyi gyógyszerész, mikor patikáját megnyitja, a kijelölt érdektelen orvosok bizottsága előtt vizsgát tegyen (u. o. 10.). 200. 1729. Helyőrségi orvos (medicus praesidiarius) kinevezése, Faber Fülöp személyében, Nagyváradra. (Linzb. II. 11.) — Tábori gyógyszertár felállítása Szegeden (u. o.). 201. 1729. Debreceni orvosok, gyógyszerészek és sebészek. — Ebben az évben Szűcs (III. 21.) szerint a debreceni gyógyszertár kezelője Landik János trencséni jeles vegyész, kit Pókai Benjamin, majd 1733-ban Schwarzwalder Zsigmond körmöcbányai, Kraudi György eperjesi, Moser besztercebányai gyógyszerész követett, (az utóbbi Möller Károly Ottó ottani patikájából.) 1754-ben Kazai Sámuel lett a gyógyszertár kezelője, ki 1773-ban meg is vette azt. 1773- ban Zeininger Antal Ferenc egy második gyógyszertár felállítására nyert engedélyt. — A sebészek céhe még 1586-ban nyerte (Báthory Zsigmondtól) alap1 A Commercium Literarium-ban (1733, 155) le van írva, hogy hogyan csinálta az éjjeli lámpáját foszforral vagy regulus antimonii-\al.
