Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 73 kissé kényelmetlen is, amit legrövidebben és legjobban fejez ki a már megszokott s olykor harsogó újabb jelszó : Helyet az ifjúságnak! e) Itt említehetem meg végül Kováts Mihálynak (1768—1851.), az akadémia levelező tagjának «Az ember élete meghosszabbításának mestersége» (1799.) c. munkáját, Hufeland híres makrobiotikájának fordítását, melynek jegyzeteiben sok érdekes magyar vonatkozású adatot is olvashatunk. így egy helyen (18. 1.) azt írja, hogy «gyermekkori időmből jut eszembe, amidőn a sidó betűkből való jövendölést még a tudósabb emberek is hitték itt nállunk. Ismertem magát is azt a külömben tudós hazánkfiát, akit Socrates gyanánt azért imádtak itt, mert ehez a jövendöléshez értett» ; (magyar adatok találhatók még a 23., 199., 216., 236., 239. lapon is). Igen szorgalmas író volt; egyik könyve, a Medicina forensis 1828-ban jelent meg, a Magyar patika, «azaz Magyar s Erdély országban termő patikai állatok, növények és ásványok, orvosi hasznaikkal egyetemben» 1835-ben. 172. 1725. Fizetés. — Liptómegye fizikusának évi fizetése 100 rénes forint (szabad lakással stb.), a gyógyszerészé 50 r. frt, a sebészé 30 r. frt. Lásd : Corp. Statut. IV. (1.) 695. — Pest-Pilis-Solt-me- gye fizikusának fizetése 1726 jan. 1-től 150 frt. (U. o. 700.) 173.1725. Mátyus István (kibédi), Kisküllő és Marosszék fizikusa. Orvosi oklevelét Ut- rechtben szerezte; azután még Göttingában, Marburgban és Bécsben folytatta tanulmányait. Hazatérve Marosvásárhelyen végezte gyakorlatát. 1765-ben nemességet kapott. 1802-ben halt meg Marosvásárhelyt, végrendeletében az itteni ref. kollégiumnak hagyva 1300 kötetes könyvtárát. Különösen mint orvosíró szerzett magának hírnevet. Diae- tetika címet viselő két kötetes munkája (1762—66.) nagy népszerűségre tett szert és új kiadása, az Ó és Uj Diaetetika (1787.) már hat vaskos kötetre nőtt. Ma is élvezhető munka annak, ki szereti egy nagy olvasottságú orvos romlatlan székely-magyar beszédét, mely megvan rakva klasszikus idézetekkel. Részletesebb ismertetését Liszt Nándortól 1. a Gyógyászat 1907—1908. évfolyamában. Pataki Jenő nagy gyűjteményében orvosi diplomájának (1756.) és nemeslevelének fényképmásolata is megvan, szintúgy megvannak Mátyus István, Szotyori József és Péterfi Pál kéziratai és naplói is a marosvásárhelyi reform, főgimnáziumban, (1. Magyar Könyvszemle, 4. évf. 315.). Az eddig ismeretlen Mátyus Mátéról (1756—-1826) azt írja Pataki Jenő, hogy 1789-ben Bécsben nyerte orvosi oklevelét s 1809-ben lett Küküllőmegye és Marosszék fizikusa. Siklóssy László írja («A magyar sport ezer éve», I. 404—412.), hogy Mátyus Mátyus István. (A marosvásárhelyi ref. kollégium olajfestménye után.) Pataki Jenő gyűjteményéből.
