Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
74 Magyar orvostörténeti adattár István volt a magyarság első önálló testnevelési írója s ebbeli érdemét részletesen fejtegeti. Az Ó és Új Diaetetikában Mátyus nem kevesebb, mint 261 oldalt szentel a testnek mozgatásáról és nyugtatásáról szóló résznek, hol nem a mai értelemben vett sport, hanem az orvosi tudomány szempontjából foglalkozik az észszerű fizikai testnevelés és gyakorlás kérdéseivel. Mindenesetre nagyérdemű kezdeményezés volt ! 174. 1725. Személyi adatok, a) Mularz János Henrik, győri orvos, az ottani közkórház alapítója ; ez évben physicus praesidii ordinarius. (MOE III. 428 arcképe.) Végrendelete és a győri kórház első évei : Petz, 51. s köv, továbbá Orvosi Hetilap 1929., 74. — b) Stocker Lőrinc Antal, a Budán gyakorló Stocker Lőrinc fia, doktorátust tesz a páduai egyetemen, az ottan szokásos keztyűdíj (per guanti) lefizetése után. (Veress, Matr. I. 136., 286.) — c) Perbegg (de Thalfeld) József Károlyt ez év május 5-én orvosdoktorrá avatják a paduai egyetemen. A következő évben Pozsonyban telepedvén le, ott ötven évnél tovább működik. (Veress, Matr. I. 136.) 1742-ben a helytartótanács ajánlatára Mária Terézia királyi egészségügyi tanácsossá (consiliarius regius in rebus sanitatis) nevezte ki (Linzb. II. 192.) s ebben a minőségében többek közt az volt a feladata, hogy a külföldi oklevéllel bíró és hazánkban letelepedni óhajtó orvosokat és sebészeket vizsgáztassa meg és adjon nekik erről bizonyítványt. A legelső, ki ezen a vizsgán átesett, a külföldi útjáról hazatérő Weszprémi István volt, kit Perbegg, az ő pozsonyi «múzeum»-ában, két órán át fakgatott az orvosi tudományok mindén ágából ; (az erről kiállított bizonyítványt szó szerint közli W. II. 17., a jegyzetben ; ki különben IV. kötetének 263. oldalán is részletesebben beszél róla, hatalmas praxisáról, nagy vagyonáról (MOE I. 6ő.) és rézmetszetű arcképéről, melyet én nem tudtam megtalálni. Azt is említi, hogy semmiféle írott munkája sem maradt ; ilyent Győry orvosi könyvészete sem említ). 175. 1725. Marhavész Erdélyben, a székelyföldön és egyebütt. (Linzb. I. 588., Pethő krónikája után.) Huszton 1730-ban : u. o. 16 ; (a király szigorúan megparancsolja az elhullott állatok elföldelését). 176. 1725. Helytartótanácsi rendelet a xenodochiumok, ispotályok állapotáról szóló kimutatások és a borhamisítás dolgában. (Linzb. II. 2. old.) 177. 1725. A fiumei veszteglő-intézetről, lazarétumról és egészségügyi bizottságról (sanitatis commissio-ról) szóló rendelete III. Károly királynak : Linzb. I. 587., 591. 178. 1726 előtt Temesvárnak még se kórháza, se szegényháza nem volt. (Lásd Breuer Ármin : «Helyrajzi emlékmű», 1886., 270—298, hol Bécsi Gedő értekezése olvasható a temesvári kórházak és xenodochiumok múltjáról.) Ebben az évben Petz Ignác, Baich Vazul és Stefanovits Tamás orvosok praktizáltak a városban. Ugyanott (211. s köv.) Temesmegye közegészségügyének múltjáról, népesedési viszonyairól és a malária pusztításáról is olvashatók adatok. 179. 1726. Stubnyafürdő eredete majdnem a honfoglalás koráig nyúlik vissza és az első okleveles említést IV. László királytól 1281-ben találjuk. 1423- ban már Zsigmond király is megfordult ott kíséretével. A 15. század végén Korom Bálint és Maithényi Mihály pereskednek fölötte és az utóbbinak a halálával, 1504-ben, Maithényiné második férjének Zablátszky György trencséni főispánnak a birtokába került, ki a forrást már körülkeríttette és faházat építtetett melléje. E tulajdonos halála után Körmöcbánya lett a fürdő birtokosa és itt kezdődik a fürdő virágzása. 1549 és 1552 között elkészült az új fürdő, amely ma «Vörös tükör» néven ismeretes, míg a régi medence a mai «Népfürdő». 1593—94- ben épült a ma is fennálló ú. n. «kőház». 1616-ban II. Mátyás király Stubnyafürdő számára oltalomlevelet adott. A 17. század végén azonban e fürdő hanyatlott ; 1686 január 1-től Schmidek Tamás báró, mint zálogos birtokot kezelte 40 éven át, míg végre 1726-ban ismét Körmöcbánya birtokába került. A fürdő első ismertetője Chytrateus1 dr., Körmöcbánya fizikusa volt. 1748-ban Lisschoviny 1 Nem Chytrateus (ahogy forrásom mondja), hanem Chytraeus. Minthogy a görög chytra a. m. fazék, ennélfogva ezen orvosunknak eredeti (német) neve valószínűleg Töpfer vagy Hafner (a magyar Fazekas). (M. K. Gy.) Lásd még róla Linzb. II. 7.
