Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 57 magyar prédikátor fia, szül. 1748 ; bécsi orvosi tanulmányainak elvégzése után Kolozsvárra nevezték ki a szülészet tanárának, de mielőtt állását elfoglalhatta volna, meghalt Bécsben. Két magyar nyelvű munkát is írt, melyen Szeli néven szerepel s a magyar könyvészeti munkák is mind így nevezik) ; Zeidner Emánuel. 143. 1718. Álmatlanság ellen a betegeket székfüves-boros lepedőbe csavarták, mely után a páciens «rettenetes álomnak vette vala magát». (Takáts : Sz. B. K. 259.) 144. 1718. Himlőoltás. — Pylarino Jakab (1659—1718) görög orvos volt az első, ki tudományos és gyakorlati vizsgálatokat végzett az 1701—1715 közti években a himlőoltás sikerére és technikájára vonatkozólag. Addig csak a balkáni népek népies gyógyászatában szerepelt. 1715-ben tette közzé Velencében «Nova et tuta variolas excitandi per transplantationem methodus» c. értekezését. Ugyanez időtájban Timori nevű görög orvos is jó sikerrel végzett hasonló kísérleteket. (V. ö. C. N. Alivisatos: «The first immunologist, James Pylarino and the introduction of variolation». Proceedings Boy. Soc. Med. 27. évf. [1934], 1099—1104.) 145. 1718. A nagytudományú debreceni professzornak, Hathvani (Hatvani) Istvánnak (1718—1786) születése éve. Néhány jellemző adatot már e munka első kötetében (47. 1.) is közöltem róla, de sokkal több az, mit Lósy- Schmidt Ede értékes, eredeti forrás-tanulmányokon alapuló, nagy életrajzában : «Hatvani István élete és művei» (Debrecen, 1931) olvashatunk. Hatvani mindenesetre komoly, jeles tudós és polihisztor volt ; nemcsak kiválóan képzett orvos, hanem kitűnő matematikus is. A debreceni főiskolán aritmetikát, geometriát, matematikát, élettant, csillagászatot adott elő. Mechanikát és hidrosztatikát, a mérnökképzéshez szükséges stúdiumokat 15—20 évvel előbb tanított a debreceni főiskolán, mint Horváth János a pesti egyetemen s a kémiát is Hatvani kezdi először tanítani Magyar- országon, megelőzve összes főiskoláinkat. Külföldi útján Mu- schenbrock és a nagy matematikus : Bernoulli mellett kiváló orvossá és földmérővé lett. A reális tudományokat mindig nagy- rabecsülte s nem egyszer idézte az ókori bölcsészek mondását : maga az úristen sem tesz egyebet, mint geometráskodik : «Quid aliud ipse Deus facit, quam perpetuo yecopExget». Középiskoláit Magyarországon elvégezve, a debreceni református egyház, városok, községek, eklézsiák, céhek és egyes patrónusok pénzbeli támogatásával sikerült neki magasabb tanulmányok végett a külföldi egyetemekre menni. Pataki Jenő barátom szíves volt megküldeni nekem Hatvani saját, 1745-ből való, följegyzéseit azokról a mecénásokról, kik a szegény debreceni tanulónak lehetővé tették a külföldi peregrinációt («bujdosást»). Az adakozók hosszú sorából csak néhány érdekesebbet említhetek itten. Hatvani hálás szívére jellemző, hogy a lajstromba nemcsak azt a Szatmári Pált írta be (mingyárt gr. Teleki Adám 8 rénes forintja után) az ő 30 krajcárjával, hanem azt az «istenfélő öreg embert» is, ki bár közrendű és szegény Hatvani István.
