Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)

Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)

54

Magyar orvostörténeti adattár

132. 1717. Himlőoltás. — Már máshol (MOE. I. 170.) is említettem, hogy a himlőoltás terén halhatatlan érdemei vannak a nagy intelligenciájú angol asszonynak: Lady Mary Wortley Montague-nak, ki konstantinápolyi tartózkodása idején a saját gyermekein próbálta ki a Keleten már régtől fogva ismert természetes oltást, vagyis a variolizációt (nem pedig a Jenner-féle vaccinációt!). Mellesleg megjegyezhetem, hogy Lady Montagu, Törökországba utaztában, hazánkon át vette útját s érdekes útleírást is hagyott Magyarországról.1 A Magyar Orvosi Emlékek fentebb említett cikkét ki kell egészítenem azzal, hogy Raymann Ádám is már 1717-ben közzétette az ő értekezését a saját oltásairól («Hist. medica variolarum Eperjesini in superiore Hungária epidemice anno 1717 grassantium-, earumque origo, per emetica et inoculationem curatio.» Annales physico-medicae Vratislavienses, 1717. évf., Tentamen L, 31 s köv.).

Lásd még Bálint Nagy István cikkét : Természettudom. Közlöny, 1930. évf., 612. Jenner egészen más utakon haladt, mint Raymann ; ő az aktív immunizálást végezte, míg R. a variola vera anyagával végezte az első kísérleteket

Magyarországon, amit már egész Európában és R. előtt már ketten (Timoni és Pyla- rinus) közöltek is. Lásd Bologa és Ursan értekezését («Histoire de la variolisation» stb.) az 1715. évszám alatt.

133. 1717. Utcák tisztántartása. — Aki a házi szemetet, undokságot az utcára dobja, három forint büntetést fizet. (Eger városának statútuma.) Corp. stat. II. (2) 377.

134. 1717. Dohányzás. — Szombathelyen a tanács megengedi a dohányzást szobában és konyhában, ellenben 4 frt büntetést s a pipa megsemmisítését rendeli el azokra, kik a szabadban, utcán, piacon dohányoznak. (Kunc, 122.)

135. 1717. Húslátókra vonatkozó városi tanácsi rendelet Debrecen levéltárában.

A következő években is gyakrabban s már előbb (1645., 1646., 1647., 1648., 1651. évben).

136. 1717. Hygiene. Városok egészsége. — I. Milleter: Dissertatio med. inaug. de morbo Tsömör (Lugd. Batav., 1717. 43.) c.

értekezésében említi, hogy Körmöcbánya nagyon egészségtelen város ; gyakori ott a golyva, melyet Möller a rossz ivóvíznek (aqua sabulosa, «kiesichtes wasser») tulajdonít. Ugyanezt mondja Raymann Lőcséről. Kassán gyakoriak az intermittáló lázak, melyek főleg az idegeneket támadják meg. Moher említi, hogy Besztercebánya is lázas természetű. Selmecbánya szintén a struma hazája s ennek okát is in aquis limosis montanis keresik.

137. 1717. Személyi adatok. — a) Wipacher Dávid. Két W. D. volt : az idősebb (modori származású) Lipcsében telepedett le s ottan a botanika egyetemi tanára lett. Egy Flora Lipsiensis című könyvet is írt. Ennek hasonnevű fia hazakerült és Selmecbánya fizikusa lett. Munkáit 1. Weszpr. II. 206. ; (ezek közt egy fürdőügyi : «De thermis Ribariensibus», 1768.) — b) Hold Tóbiás Boldizsár, Fran- kenhausenből származó katona-sebész a törökök kiűzése után városbíró Temesvárt. (Szentkláray, 29.) — c) Tauber János György («nobilis Sclavus Varasdinen- sis de Monte Baptismi») ez év október 21-én beiratkozik a páduai egyetemi artisták anyakönyvébe mint orvosnövendék. (Veress, Matr., I. 136.) — d) Hartung dr. Az egyik soproni céh kérdezi a bécsi egyetem orvoskarát, hogy váljon az ő

1 V. ö. Szamota István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten. (Bp. 1891, 445.)

Lady Mary Wortley Montagu.