Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
50 Magyar orvostörténeti adattár vetkező (W. I. 47. által hiányosan idézett) közleményét sem : De sanguine menstruo philtri loco propinato. Az utóbbi néprajzi szempontból is érdekes lehet, mert ismeretes, hogy a menstruációs vérnek szerelmi italul (philtrum, v. ö. MOE III., tárgymutató) való használata nemcsak nálunk, hanem külföldön is minden időkben járatos volt és ma is az ; (erről bővebben 1. Handw. D. A., «Men- strualblut.») — Ásványvizeink és fürdőink története szempontjából érdekelhet még bennünket Fischernek köv. két kisebb cikke (v. ö. Weszpr. II. 217) : Descriptio fontis foetidi, vulgo sulphurei Leibitzensium és Descr. acidularum Nagy— Szalokensium cum collatione cum reliquis acidulis comitatus Scepusiensis. 126. 1716. Idősb Páriz Pápai Ferenc halálának éve. Kiváló erdélyi orvos (Bornemisza Anna fejedelemnő udvari orvosa) s 40 éven át a görög nyelv, bölcsészet és fizika tanára a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban. Nagy tudását a külföldön is felismerték s Heidel- bergben a bölcseleti tudományok ta-f nári székével is megkínálták. Naplóf ján, melyből már a MOE III. kötetében közöltem részleteket, és a Pax Corporis-on kívül (1. ugyanott 431.) legismertebb kitűnő munkája a több mint ezer oldalas latin-magyar és magyar-latin szótár, a magyar nyelvészet örök forrása, mely 150 évnél tovább iskolai kézikönyv volt és kétségkívül sok munkát adott írójának, másként nem választotta volna mottónak Sca- liger ismert mondását, hogy akit az Űristen nagyon meg akar büntetni, arra azt a csapást méri, hogy szótárt írjon, mert ebben az egyben benne foglaltatik minden más büntetés,1 de ezenkívül több orvosi munkát is írt latin és magyar nyelven. Igazi polihisztor. Fordított németről, franciáról ; magyar, latin és görög verseket, egyháztörténelmi és heraldikai műveket stb. írt. A nagyenyedi hanyatló iskola részére Angliában olyan tőkét gyűjtött, melyből az újra talpra állott. Teljesen szegény emberül halt meg, mert önzetlenül élt tudományának s följegyezték, hogy mikor a politikai fordulatok miatt ott kellett hagynia Erdélyt, Szatmárnémetiben oly nagy nyomorúságba jutott (pedig Erdélynek leghíresebb orvosa volt !), hogy egyik helyen ebédet, máshol vacsorát adtak neki, egyik ismerősétől húst, a másiktól búzát, szalonnát kapott, a bíró egy font borssal ajándékozta meg stb. (Dézsi, 292—293.) Flalálakor családját a legnagyobb szegénységben hagyta hátra s mint Nádudvari Péter szászvárosi pap mondja, özvegyére «egy pénz se maradott». A Közhasznú Esmeretek Tára (V. 482.) azt írja Páriz Pápairól, hogy «levelezései Jablonszkival, Hottingerrel s más külföldi tudósokkal, megvagynak negyedrétben bekötve az enyedi könyvtárban, mellyek a közfigyelmet nagyon is megérdemlik». — Fogarasi (Sámuel?), Báth Mátyás újságai szerint (1780 81) Berlinben arany emlékpénzt nyert egy jutalomkérdés helyes kimerítéséért . . . Géléi Rafael, bécsi practicus orvos, ugyancsak az 1788-ban kijött jénai tudós Páriz Pápai szótárának (1767) címképe. 1 Lexica conscribat ; nam caetera quid moror ? omnes Poenarum facies hic labor unus habet.
