Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 47 Nyúlás Ferenc is említi «Kolozsvári tehénhimlő» c. munkájában (1802.). Az eljárás első tudományos ismertetője Pylarino Jakab «Nova et tuta variolas excitandi per transplantationem methodus», Velence (1715), Nürnberg (1717), Leyden (1821). Nyúlás említett munkájában azt olvassuk, hogy Kolozsvárt 1801 októberében végezte ő az első Jenner-féle oltásokat, több mint száz egyénen, s azt ajánlja, hogy a sebészek, papok, sekrestyések, kántorok is tanulják el és kötelezőleg alkalmazzák az új eljárást. Kováts Antal dr. szerintMaros- vásárhelyt már 1802 előtt végezték az oltásokat ; (1. erről Nyúlás munkáját). 123. 1716. Morbus Hungaricus-ról szóló értekezések : Jacobi Rudolf Keresztély (1716), Schüller János György (1726), Kreysel János Zsigmond (1741), Benkótzi István (1759), Csapó József (1759), Krisch Károly Henrik (1761), Báty János (1775), Fuker Frigyes Jakab (1777), Huszty Zakariás Teofil (1781). Mindezek ismertetését és bírálatát lásd Győry 99—113. Különösen érdekes Fuker-nek az a megjegyzése (u. o. 113.), hogy «nem szabad egyedül a contagium-nak betudni a rohasztó, rosszindulatú lázak (vagyis amit ma úgy mondanánk : a fertőző betegségek) létrehozását, mert ezenkívül az egyéni szervezet hajlamossága is szükséges». (A konstitúció-elmélet 200 év előtti formája !) 124. 1716. Fischer Dánielt a vittenbergai egyetemen doktorrá avatják. — Álljon itt sajátkezűleg írt rövid curriculum-ja ifjúkoráról, melynek hasonmása megvan gyűjteményemben, (az eredeti Halléban van) : «Curriculum vitae Danielis Fischeri. Natus Ao O(rbis) R(edempti) MDCXCV. d(ie) 9. Novemb(ris) in Kesmarck, superioris Hungáriáé urbe, patre Michaele Fischero seniore ac mercatore,1 matre pie defuncta Agnetha nata Maucksch ; postquam per sacrum lavacrum ecclesiae adscriptus esset fidelium, parentes modo dicti illuc laborarunt, ut studiis operam daret, et quidem sacris, ne bibliotheca b. avi Michaelis Fischeri, pastoris apud nos primarii et fidelissimi, in aliorum veniret manus, hinc operam dabant, nullisque parcebant sumptibus ad erudiendum filium idcircoque non tantum scholae civitatensis et C. commendarunt, sed et domi informatores servarunt ; XIV.-to aetatis anno Miscoltzinum missus est, addiscendae linguae Hungaricae causa, ubi nactus est praeceptorem Dn. Rectorem Tunyogi, imo et hospitem ; tandem vero, jam per IX. septimanas, febri intermittente quotidiana excruciatus ........exigente, rursus domum se recipere coactus est ; profligato itaque jam morbo fato factum est, ut B. Dn. Ephraimus Popradius theol(ogiae) cand(idatus) parentem meum lege consanguinitatis visitans, eundem et me persvaderet, ut exteras scholas visitarem. Dudum factum : parens enim semper illuc cum cogitationibus mentis tendebat, ut videret parentem suum in filio ; hinc adjuncto mihi in comitem fidelem B. Popradio ad ejus fratrem germanum Abrah. Popradium prof(essorem) gymnas(ii) Briegensis sum missus, ibidemque in gymnasio per aliquot septimanas frequenta... Cum vero mihi ibi locorum plane non placeret, hinc Wratisla- viam me contuli, et quidem XVI.-to aetatis anno, ibique in historicis, sphaericis, physicis celeb(errimum) Dn. Rectorem gymnas(ii) Elisab. Crantium, in linguis Pohlium conrectorem, in oratoricis, logicis, ethicis, geometricis Joh. Gvil. Janum prof. p. t. ibidem, praeceptores audivi. Elapso 1 % Anno Wittemhergam me contuli, ibidemque primo theologiae fundamenta apud Henr. Clausingium s. s. theol. doct(orem) ejusdemque p. p. extraord. log. vero et metaph. p. t. ord. nunc mathematum sup. professore (!) jeci, philosophicaque studia etiam tentavi, et quidem logicam metaphys. pneumaticam apud praedictum Clausingium, cursum mathematicum apud Joh. Frid. Weidlerum p. t. ord. phil. nunc mathem. infer, p. p. ord., physicam apud Mart. Gotthelff. Loescherum doct. phil. et med. phys. p. p. ord., medicinae vero extraord. Phil, moralem ap. M. Zimmermannum ; historiam literariam apud Joh. Gvil. Bergerum. eloqu. p. p. ord. Historiam civilem et ecclesiasticam apud Joh. Guil. Janum 1 Ennélfogva téves Weszprémi (I. 44.) adata, hogy t. i. F. D. apja evang. pap volt. A nagyapja volt az.
