Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
48 Magyar orvostörténeti adattár nunc prof. ibidem historiarum p. ord. Cum vero arduum admodum mihi videretur officium ecclesiasticum, hinc mutato studiorum consilio me totum medicinae consecravi, ac in hac salutari arte, ad quam instinctu naturali ferebar, nactus sum praeceptores et quidem in physiologicis B. D. Christ. Georg. Bebe- lium, practicum medicinae, in anatomicis Ad. Brendelium phil. et med. doct., anat. et botan. p. j5. ord., in botanicis Christ. Warlizium doct. med. ejusque prof. p. extraord. In cursu vero sic dicto medico praeceptorem habuiillustr. Joh. Gotthofr. Bergerum. d. archiatrum reg. Falaret (?) sen. ac prof. med. Arim. (?) sub cujus disciplina per 3. annos me continui. His studiis emersis tandem promotionis gradum subii, utque eundem obtinerem, de Deliriis, praes. D. Christ. Watero, p. p. med. ord. disputavi Ao. O. R. MDCCXVI. donumque, visis prius civitatibus et universitatibus Saxioniae et Silesiae, redux, ,sub tutela DEJ O. M. praxin medicam exerceo ; consilio etiam dato ä parente et amicis tandem etiam mihi consortem adjunxi et quidem Ao R. O. MDCCXVIII. d. 28. febr. Bilizii in Silesiae ducatu, Annam Rosinam natam Chytraeussin, qua primo statim anno, ex benedictione Divina gemellos, puerum videlicet et puellam in hanc miseriarum vallem enixa est, qui hucdum superstites, quamdiu summo placuerit Numini, sunt. Scripta ä me edita sunt : 1. De mancipiis diaboli, Wittenbergae, 1716 ; 2. De fulgure, tonitru et fulmine, Leutschoviae, 1717. Sub praelo sudant : De calore atmosphaerico non ä sole sed pyrite fervente deducendo prodromus ; De medicina empirica tentamen, in quo demonstrabitur medicos rationales esse empiricos et empiricos (!) rationes esse rationales.» Melzer (Biogr. berühmter Zipser, 1833. 45.) írja, hogy gr. Promnitz Fischert mindjárt felavatása után a Plessen-féle uradalom fizikusává nevezte ki, minthogy már az egyetemen számos jelét adta kiválóságának ; de itt nem maradt sokáig, hanem engedve szülővárosa meghívásának, Magyarországba tért vissza. Később gr. Csáky Miklós nagyváradi püspök, majd esztergomi érsek udvari orvosává lön. III. Károly király a magyar nemességgel tüntette ki; (címerét 1. Burgstaller heraldikájában.) Fischernek a magyar orvos-természettudományi társaság alapítására és megfelelő folyóirat «Acta Eruditorum Pannonica» indítására vonatkozó tervéről1 azt írja Melzer : «Allein kein erwünschter Erfolg bekrönte diess herrliche Project. Es wurde wie manche andere Gute von dem Dämon des Neides verbannt in die Cathegorie der frommen Wünsche.» — Györg Tibor megállapítása szerint Fabó Andrásnak (Monum. evangelicorum stb. Pest 1873. IV. 142—154.) Fischerre vonatkozó adatai, bár ennek dédunokájától Droschel Dávidtól valók, teljesen hibásak. 125. 1716. Fischer Dániel kisebb közleményei: 1. Tentamen pneumato- logico-physicum de mancipiis diaboli sive sagis. A később jeles és józanítéletű orvossá fejlődött szerzőnek ifjúkori és korjellemző eltévelyedése, mely sok tekintetben emlékeztet Jóéi greifswaldi orvostanár hazánkfia hasonló botlására (v. ö. MOE I. 217, a jegyzetben stb.) Az értekezés bevezetésében azt mondja, hogy minden rossz az ördögtől és a boszorkányoktól ered. Az utóbbiak sok bajt, Ínséget hoznak a felsőmagyarországi megyék szőlőbirtokosaira is. Lányi Dániel (aug. 29.) írja neki, hogy a tályai és inádi szőlők környékén sok boszorkányt és bűbájos asszonyt fogtak és napról-napra fognak, kik "rettentő dolgokat mívelnek és be is vallják azokat. Frühauff Dávid nevű barátja is arról értesíti, hogy ugyanazon a vidéken sok jégesőt okoztak a boszorkányok s emiatt Trautsohn generális, ki más években 700—800 hordó bort is szüretelt, aligha remélhet egyet is. A nőket könnyebben megejti az ördög (Éva reá a példa !) s joggal mondhatta Aeneas Silvius : mulieres pabulum diaboli. Vannak jó és rossz angyalok, (aki nem hiszi, az magát az Istent is tagadja). Az ördög és a boszorkány sokféle testi bajt is okozhat (főleg idegeseket) : mániát, furort, görcsöket, epilepsziát, melancholiát, némaságot, süketséget, vakságot, fejfájást, contracturákat, azonkívül meddőséget, gonosz fekélyeket és más bajokat (morbi magici) is. Hogy milyen úton-módon gyakorolják káros befolyásukat az ördögök, azt nehéz megmondani; néha almában, körtében, szilvában, 1 Epistola invitatoria eruditis Pannoniae dicata stb. (W. I. 45. Címlapját hasonmásban közli Korbuly az Orvosegyesület Jubiláris Évkönyvében [1938], a 91. lapon.) Erről az értekezésről bővebben lesz még szó az 1732. évszám alatt.
