Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
46 Magyar orvostörténeti adattár Azon 18. századbeli brassói gyakorló orvosok, kiknek életrajzi adatai megtalálhatók Gusbeth munkájában, a következők : Barbenius József Benjamin, Bolthosch György Traugott, brechtenbergi Brecht József Kelemen, Drauth Sámuel, Drauth Sámuel Frigyes, Francisci Pál, Fronius András, Heinrich Márton, Jeckel János György, Plecker .Frigyes Pál, Schoppel András, Wagner Lukács. Brassóban születtek, de máshol praktizáltak : Fronius Márton Gottlieb, Hedwig János (a jeles botanikus, lipcsei egyetemi tanár, 1730—1799, a tudományos bryologia megalapítója, a mohok ivaros szaporodásának fölfedezője, a «mohok Linnéje», vö. Gombocz 241, 528), Hoffinger János György, Weisskircher Pál Keresztély, Ziegler János. Teljesen ismeretlen előttem Judex brassói orvos, kiről azt írja Trauschen- fels : «1636. wird Herr Doctor Judex zum ordinario medico angenommen zu Cronstadt.» (Gusbeth 82.1. után idézem és ide iktatom, mert a MOE III. kötetében nincs róla szó.) Talán az a Matthaeus Judex junior, bécsi orvos, a császár pártfogoltja, kiről az Acta Vindob. V. kötete több helyen megemlékezik? 119. 1715. Szerzetesrendek és gyógyszerekkel való kereskedés. — Az 1723. évi diéta 96. artikulusa az 1715 : 102-nek megfelelően, az irgalmasrendet befogadta Magyarországba és kapcsolt részeibe s megerősítette azt a kiváltságukat, hogy gyógyszereket árusíthassanak, ellenben a többi szerzeteknek száz arany büntetés terhe alatt megtiltotta orvosszereknek akár ingyen való osztogatását is, ilyen módon erőteljes gátat vetve a kuruzs- lásnak. 120. 1715. Kuruzslók. — Halmágyi írja a naplójában (440), hogy miután a híres besztercei orvos : dr. Dignes (?) nem tudott segíteni a skorbutján, Szőcs Mihályné nevű híres orvosasszonyt kereste fel. «A doktorok és borbélyok reám céhet gyüjtöttenek s nyavalyám gyógyítása iránt hosszasan discurráltanak» ; amputálni akarták, de ő nem egyezett belé. Végre is Miskolczi Ferenc debreceni nyomdász segített rajta, salsa- parillás kúrával. Azután Rhaphanides nevű harmincadoshoz ment, ki a szemébe nézvén, fölismerte a skorbutot; bal lábán fontanell át nyitott stb. (A Péczely- féle iridologia előfutárja ! V. ö. MOE II. 130.) 121. 1715. Mérgezések. — A bécsi egyetem véleményt ad egy soproni fiatalembernek arzénmérgezés következtében történt haláláról. (Acta ^ indob., VI. 372.) 122. 1715. Himlőoltás. — A himlőoltás történetéről, román vonatkozásban, részletesen írnak : Bologa Valér, kolozsvári tanár és Ursan József «Histoire de la variolisation et de la vaccination dans les pays habités par les roumains» cím alatt (Archeion, 11. kötet, 1929. évf., 26—40. old.), melynek rövid összefoglalása következő : A variolizációt, mely a keleten már a legrégibb időkben ismeretes volt, a 17. században vette át az oláh köznép, amint ezt Griselini (v. ö. MOE I. 170.), a Bánát történésze 1780-ban írja s utána Erdély főorvosa, Hedwig János botanikus, lipcsei egyetemi tanár. (Schnorr von Karolsfeld metszete, 1795-ből.)
