Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
40 Magyar orvostörténeti adattár 88. 1711. Pestis. — a) Eleonóra özvegy királyné rendelete a magyar- országi határzár (quarantaine) dolgában: Linzb. I. 563! (jegyzet). — b) Pest városában némelyek szerint erős járvány dühöngött, melyről megrázó följegyzések olvashatók a pesti szervita konvent naplójában. (Az epidémia, kettő kivételével, 22 nap alatt a ház valamennyi tagját sírba vitte. Június elsején ez áll [latinul] a naplóban : «A sebész nem jött el, azt adva okul, hogy ma holdtölte lévén, nem adhat semmi orvosságot, várjon a beteg holnapig». Június 18-án : A betegeket kezelő főorvos ittas állapotban jelent meg s ezért Sylverius atya panaszt is tett a városbírónál, stb.1) — c) «Libri parochiae Budensis Soc. Jesu ab anno 1711. Tom. XVIII : Liber contagione defunctorum 1710—1739.» (58 lap.) «Specification deren Inficierten Häuser, gespürten, ins Lazareth gebrachten, lebendigen, totten und ordinarj Krancken, so alsz von 28. April bisz letzten Dezember anno 1710 in der Vesstung sind deportiert worden.» (Nemz. Múzeum, föl. lat. no. 3754.) A 33. lapon egy függelékkel, mely az 1739. évi pestisben Budán elhalt katonákról, azok gyermekeiről és feleségeikről szól. — d) Widman János Ádám sebész magyarországi működéséről az ezévi pestis alkalmával, 1. Acta Vindob. VI. 259. — e) Körmöcbányán és környékén pestis és marhavész pusztít. (Körmöcb., tom. III., fons 43. 1. 18.) Hasonlóképen Erdélyben, hol Cserei (74, 75) szerint százezer ember és 3 millió értékű marha pusztult el. A Bárcaságban és Brassóban pusztító marhavészről 1. még Gusbeth, 114. (Ugyanez év őszén Somogybán, Zalában, Baranyában is erős marhavész, fertőzött rác marhák behozatala következtében ; azonkívül — mint ez gr. Széchenyi Györgynek b. Ebergényihez intézett s szept. 24. kelt leveléből kiderül — a Csallóközben, Mátyusföldön, a Vág mellett, 'a Morva folyó mentén is erősen pusztított.) — f) Kassán az 1709—11. évi pestis a lakosságnak csaknem egyharmadát megölte. (Plath: Kaschauer Chronik, 43. 56. lap.) 89. 1711. Pestis. II. Rákóczi Ferenc tragédiája. — «Ennek a nagyembernek (Bákóczi Ferencnek) emlékezetét, természetesen, nem felejthette el Magyar- ország. Mikor következtek a bús, a sötét idők, mikor a csak három milliót tevő lakosságból több mint 300.000 embert elvitt a ragadós betegség, a táborokban kiütött a pestis, éjszaka a katonaság megszökött, azt mondván, vérével szívesen harcol a hazáért, de — úgymond —- dögben nem akarunk elpusztulni : a fejedelem az ő legerősebb várának, Érsekújvárnak fölmentésére indul. A pestis miatt nagy bajjal, összetespedt sereggel és élelmiszervonattal, 16.000 emberrel. Ónodi táborában kiütött a pestis. Minden óvóintézkedés ellenére is, mire a sereg Vácra érkezett, 3000 emberre olvadt le, minek természetes következménye volt, hogy az ostromlott Érsekújvárt lehetetlen volt fölmentenie. Mikor ez elesett, az egész országot olyan rettenetes ijedelem, rémület fogta el, hogy mindennek vége már, ha a legyőzhetetlennek hitt Érsekújvár is elesett. A katonaság között a fegyelem kezdett fölbomlani. Különösen a városokba szállásolt gyalogság pusztult ki, a lovasság még szabadon járván a pestis elől, a conta- giamnak nem volt annyira kitéve. Nagyon sokat szenvedtek a derék, hősies felvidéki városok, Lőcse, amelynek több mint fele lakossága kihalt és Kassa város is nem kevésbé. Kassa városának és vidékének, amely akkor elsőrangú erőd volt, négy kapuja volt. Ezek közül, a pestis miatt, mivel megfogyott a helyőrség, mert a hajdúk köteleken ereszkedtek le a falakon, a bástyákon át,1 2 a négy kapu közül hármat be kellett zárni, a negyediken pedig a halottakat hordták ki . . . És mikor kétszer-háromszor kellett új garnizonokkal megtölteni 1 Ezzel szemben Schmall (II. 18) a következőket írja : «Az 1711-iki járvány nem lépett fel oly nagy mértékben, amint eddig hittük ; a hagyomány úgylátszik összetéveszti az 1711-iki pestisjárványt az 1739-ikivel. Igaz, hogy a szervita-kolostorból egynek kivételével mind kihaltak, de a személyzet csak hatból állott. A tanácsi jegyzőkönyv június 2-től augusztus 7-ig csak 12 halottat említ, vagyis ... a döghalál minden 200 lélekből csak egyet-egyet vitt a sírba (=0,004% halálozás). Ä pestis-barakkok e járvány alatt a Kerepesi-út és a város majorja közti szántóföldön állottak s ez okból jött oda a polgárság fogadalmából szent Rókus és szent Rozália tiszteletére emelt kápolna. 2 Hogy megszökjenek. (MKGy.)
