Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
28 Magyar orvostörténeti adattár Az orvosi honoráriumra nagy súlyt helyező doktorokra vonatkozik a tréfás Bercsényinek a következő megjegyzése Rákóczihoz intézett egyik levelében : «Volt Eperjest egy Habtergeldt1 nevő doctor, az ki minden patienstül előre kérte bérit, — mert próbálta (tapasztalta), hogy nem /izet az magyar, ha meggyógyul». (L. Archivum Rákóczianum IV. 38.) 65/a 1708. Fürdősök. — Grueber András mosoni fürdős vizsgát tesz a bécsi egyetem bizottsága előtt, ámbár a pozsonyi és bécsi fürdősök igyekeztek ezt mindenképen megakadályozni. Mozi János György (1721.) mosoni fürdős szintén levizsgázik. (Acta Vindob. VI. 442.) 66. 1709. Pestis Székesfehérvárott. ■— Lauschmann (34—38) azt írja, hogy a székesfehérvári levéltárakban nem találhatók pontos adatok a járványban elhaltakról, de ezek száma kétségkívül jóval több lehetett 300-nál. A halottak közt feltűnő a Heister hadából való sok katona. Schober Mátyás dr., ki egészségügyi biztosul küldetett Bécsből Fehérvárra, szintén a halottak közt van. Az 1709 nov. 23. kelt királyi rendelet közli a hatósággal azon városok jegyzékét, hol lazarettek és veszteglő intézetek állítandók. Ezek közt van Székesfehérvár is. 1711 márc. 10-én Gingkell de Weinbuch katonai parancsnok értesíti a hatóságot, hogy a pestis erősen dühöng Győrben, ezértis a megyének mindaddig nem enged szabad közlekedést, míg a járvány meg nem szűnik. 1711 június 15-én Eleonóra özvegy császárné rendeli, hogy a pestisben elhaltak ruháit és ócska tárgyait el kell égetni s a ragályozott helyeket teljesen elzárni ; az orvosok és sebészek ne érintkezzenek egészségesekkel, ellátásukról a hatóság gondoskodjék. 1712 január 11-én az udvari kancellária értesíti a hatóságot, hogy Veszprémmegyét teljesen elzárja. 1712 július 19-én Károly király tudatja, hogy Buda külvárosában a rácok gondatlansága miatt újból kitört a járvány s ezért nerp szabad Pestre és visszafelé Budára menni. Szombathelyen 1710 június 1—tői 1711 február 24-ig pusztított a járvány s ez idő alatt 2000-nél több áldozatot követelt. 67. 1709. Pestis. — a) Budán, a Rácvárosban. Rákóczi tábornokának, Vak Bottyánnak halála pestisfertőzés következtében (Linzb. I. 390.). — b) (Nov. 20.) Pestis Kecskeméten, Kőrösön (melyiken?), Cegléden, Pándon és Otpha-n (? Ócsán?) a Rácvárosban Budán, Érsekújvárt, Szokolán a Garam mellett, az Ipoly mentén, Vácott, Hatvanban, Egerben, Gyöngyösön, Jászberényben, Szegeden és az egész Tisza-Duna közén, Aradon, a Maros mentén, Erdélyben. Az osztrák kormánynak (a magyar udvari kancelláriával és az összes vármegyékkel is közölt) rendelkezései Magyarország teljes elzárásáról Ausztria felé (u. o. 391—396.) — c) (December 27.) I. József rendelete ugyanerre vonatkozólag. (Hármas határzáró vonal, linea, Magyarország és Ausztria között, pontos megjelölésével azon városoknak, melyeket ezek a lineák szelnek ; az első linea szelőpontjai : Pétervárad, Vukovár, Eszék, Siklós, Pécs, Simontornya, Sümeg, Veszprém, Székesfehérvár, Esztergom, Komárom, Guta, Mocsonok, Nyitra, Szentbenedek, Korpona, Gács, Losonc, Szécsény, Vadkert ; a második linea szelőpontjai : Magyaróvár, Győr, Sárvár, Körmend, Szentgothárd, Kőszeg, Sopron, Csáktornya, Légrád, délfelé Varasdon át Veroviczáig, északra Pozsony, Szentgyörgy, Modor, Nagyszombat, Trencsén, Illává, Zsolna ; a harmadik linea : Hainburg, Bruck, Ebenfurt, Kirchschlag, Marchegg, Dirnkrut. Továbbá egyéb, a hadsereget, áruforgalmat stb. érintő egészségügyi intézkedések (u. o. 396.). 68. 1709. Pestisjárványok Debrecenben. — A debreceni pestisjárványok sorát az 1585. évi nyitja meg. Erről nem sokat tudunk ; csak annyit, amennyit Bartha Boldizsár krónikájában és Báthori Zsigmond fejedelemnek 1589 okt. 28-án kiadott oklevelének nehány szavában találunk. A következő járvány 1621-ben volt, mely szeptembertől januárig mintegy kétezer debreceni lakos halálát okozta. 1633-ban is kegyetlenül dühöngött a döghalál a városban, de közelebbi adatok erről sincsenek. Hasonlóképen a 1644-ik és 1679-ik éviről is 1 1 Bizonyára Hatergeld akar lenni, mert a nála jelentkező betegektől először is ezt szokta kérdezni; hűségesen követte a Schola Salermitana figyelmeztetését: «Accipe dum dolet, post morbum medicus olet!»
