Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
18 Magyar orvostörténeti adattár Csúzi Cseh nemcsak a szőnyi ikrek mutogatása, hanem a saját titkos szereinek (secretumainak) gyártása és árusítása révén is nagy vagyonra tett szert. Ennek bizonysága az a magyarnyelvű 5 íves kézirat is, melyről Weszprémi (I. 30.) említi, hogy mostohafiának (Csapó Józsefnek) birtokában volt és talán még ma is megvan a debreceni református kollégium könyvtárában. A gyógyszerkészítésben mindenesetre nagy segítségére volt vegytani tudása, az'alkimiát (mint Weszprémi is említi) nagyon szerette, éjjel-nappal foglalkozott vele és sokszor hangoztatta, hogy a bölcsek kövének birtokában van. (Y. ö. Szathmáry 54. és köv. old.) ; itt helyesbítenem kell a szerzőnek azt a megjegyzését, hogy «hazáját a református vallás üldözése miatt volt kénytelen elhagyni»"; nem azért, hanem a Rákóczi-mozgalom miatt, melyre a Dolaeushoz intézett levélben is céloz. Valószínű, hogy a szőnyi ikreket is azért vitte eredetileg magával, hogy a külföldön megélhessen.) Szinnyei (II. 458.) azt mondja, hogy «levelezése a marburgi egyetemi tanárokkal megvan a casseli országos könyvtárban». Szath- mdry szerint ez téves, mert ott mindössze csak egy (Dolaeus Jánoshoz, a hesseni őrgróf híres udvari orvosához intézett) levele található. Ezt szószerint közli Szathmáry. (Dolaeus-nak különböző specialitásairól kérdezősködik benne ; ezeket talán maga is «értékesítette» később?) 48. 1706. Buda városa négy húslátót alkalmaz és ellenőrzi a mészárosokat. Corp. Statut. IV. (2.) 615. 48a. 1706. Erős pestis pusztít Nagyszebenben. (Sigerus, Chron., 21.) 49. 1706. Gyógyszerek és fűszerek ára. — Borsod vármegye II. Rákóczi Ferenc fejedelem rendeletére következőleg állapítja meg (limitálja) ezek árát : szegfűnek fontja 6— forint, borsnak fontja 1-20, gyömbérnek —75, jóféle sáfránynak latja —75, alábbvalónak —60, szerecsendiónak fontja 6—, latja —30, babérnak latja —-05, jóféle nádméznek (cukornak*) fontja 1-20, alábbvalónak —-90, ennél is alábbvalónak —75, mandolának fontja —75, faolajnak fontja-—50. (Borovszky: Borsm., I. 142.) 49a. 1707. Érvágás. Naptárak. — Mikor jó és mikor ártalmas eret vágatni? «A (hold) újság első napja szerentsétlen az érvágáshoz, mert elveszti az ábrázatot. A 2. nap nem jó, mert hideglelést szerez. A 3. nap nem jó, mert nehéz betegségbe ejt. A 4. nap is gonosz, mert hirtelen halált szerezhet. Az 5. nap is alkalmatlan, mert elveszti a vért. Az 6. nap immár jó. Az 7. nap ártalmas, mert elveszti az ... appetitust. A 8. sem jó, mert a gyomornak ártalmas. A 9. nap is alkalmatlan, mert rühet causál» stb. (Lásd : Uj és ó kalendáriom . . . 1707 esztendőre, melly Magyar Országra, Erdélyre és egyéb tartományokra is alkalmaztatott Neubárt János astrologus által. Kolosváratt ; a C5 lapon.) 50. 1707. Koritnicza-fürdő történetéből. — Koritnicza a legrégibb időktől fogva a likavai kincstári birtokhoz tartozott. Történetét egészen a 14. század elejéig tudjuk visszavezetni, de csak birtokosainak hosszú sorát ismerjük. 1487-ben Korvin János tulajdonába ment át, majd a 16. sz. elején Zápolya Jánosé lett, ki 1531-ig bírta, ezután Pekry Lajos, Báthory András és az Illés- házyak tulajdonába ment át. Illésházy István 1600 körül számos szabadalommal látta el a luzsnai lakókat, melyek fejében ők koritniczai vizet szállítottak a likavai várba. 1645-től 1707-ig Thököly Imre bírta ; 1707-ben a fürdő per notam infidelitatis ismét a korona birtokába jutott és ott is maradt egészen 1865-ig, mikor dr. Siklóssy Károly budapesti orvos a Bach-kormánytól megvette. 51. 1707. Hellenbach (Hellembach) János Gottfried báró (paczolai), orvosdoktor, jeles vegyész és ércolvasztó, kiváló pénzügyi és kereskedelmi talentum. Az ország egyik legtekintélyesebb orvosa, kinek segítségéért a legelső családok versenyeztek. Thaly (Tanúim., 33.) szerint I. Lipót életét egy mérgezési kisérlet alkalmával megmentette, miért bárói rangot és jelentékeny jószágadományt kapott. II. Rákóczi Ferenc jobbkeze pénzügyi és kereskedelmi dolgokban. A Szinnyeinél található adatokon kívül sok (de nem orvosi) akad még Thaly, Eszterh. 991 (a névmutatóban), továbbá Veress, Matr. I. 281 (orvosdoktorrá avatják a paduai egyetemen 1667. aug. 29. ; apjának neve, ellentétben W. I. 63-mal és Szinnyeivel, nem János, hanem Jerémiás), 131. és 294. (könyveket ajándékoz ennek az egyetemnek).
