Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)

Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)

234

Magyar orvostörténeti adattár

751. 1348. Gyógyszertárak. — Lásd: Ernyey József: Szerzetes rendjeink gyógyszertárai. (Ért. VIII. évf., 1932. 182.)

752. 1355. Fürdők Budán. — Hermann, a budavári Bold. Szűz-egyház plébánosa a Duna mellett Hévízen levő fürdőt (balneum situm vicinius fluvio Danubii in calidis aquis) évi öt márka bérért (vulgariter purkrecht) átengedi a margitszigeti apácáknak. (Bártfai, Pest 64.)

753. 1357. Pestis. — A MOE III. 60. lapján anguinaglia néven említett fertőző bajt Gualino is idézi a könyvében (az 582. lapon), de anguinalia néven s azt mondja, hogy nem volt más, mint a pestis bubonica.

754. 1358. Lando gyógyszerész (apothecarius). — Házá volt Visegrád magyar részében. Neve van csupán említve : Zichy Okm. III. 119.

755. 1366. László mester, Nagy Lajos orvosa. — Ez év február 5-én a váradi káptalan jelenti I. Lajos királynak, hogy egy bizonyos vitás föld birtokába Domokos püspököt és az igenieket beiktatta. Az okmány közli Lajos király levelét is, melyben többek közt «Ladislaus artis medicine magister, noster physicus fidelis» neve is említve van. (Teleki Oki. I. 152.)

756. 1375. László veszprémi püspök a király orvosa (physicus domini regis.) Békefi, 8.

757. 1395. Hans, pozsonyi orvos. -— Merth aranyműves eladja pozsonyi házát Hans mester pozsonyi orvosnak és feleségének. (Lásd M. Zs. Ö.

IV., 32.)

758. 1400. Santa Sofia (Marsilio), a magyar király orvosa (v. ö. MOE. III. 71). — Lásd róla : G. Tanfani : Una illustre famiglia di medici padovani nel medio evő (1933); Mitteilungen, 153. szám, 284 és Archiv .f. Gesch. der Medizin, 20. évf. (1933), 191.

759. 1404. Mérgezések. — Máshol (MOE III. 77.) említettem, hogy mikor Zsigmond királyt megmérgezték, az orvosa lábánál fogva felkötötte, míg a méreg kijött. — A középkorban ezt a gyógyító eljárást máshol is elég gyakran alkalmazták. így 1293-ban, mikor Henrik boroszlói herceget a saját orvosa mérgezte meg egy velencei készítménnyel. Albrecht osztrák herceget is a lábánál fogva akasztották fel hasonló bajban s mint az akkori krónikák írják : « a herceg orrából, szájából, szeméből, füléből is csöpögött a méreg és meggyógyult».

759/a. 1417. Fürdők. — Pásztó város bírái és esküdtei jelentik, hogy Budai Mihály a város közepén lévő fürdőházát (domum balnei) Kazai Kakas Gyulának adta el 47 forintért. (Békefi Rémig: A pásztói apátság története. 1898, 296. lap. — Megjegyzendő, hogy Pásztón már 1342-ben is volt fürdő, mert egy fönnmaradt okmány szerint Hertlinus az ő kúriájának felét, mely az «alsó fürdő» szomszédságában feküdt, eladta fiának, Walternek. U. a. A pásztói apátság oklevéltára, az 1. lapon.)

760. 1418. Benedictus, phisicus. — «Supplicatio Dominici Galli, canonici ecclesiae Waradiensis, decretorum doctoris, de nova provisione, de canonicatu et prehendis ecclesiae Strigoniensis, per mortem magistri Benedicti phisici . . . vacantibus.» (Lukcsics, I. 58.)

761. 1424. Soproni orvosok. — Ebben az évben Ulrik nevű, 1429-ben János, 1431-ben Keresztéig, 1555-ben Szegedi Fraxinus Gáspár (ekkor szerzi meg a polgárjogot. Lásd róla a MOE előző köteteit is !) Vitéz Házi Jenő : Sopron sz. kir. város tört. (1931.) II. rész, 2. kötet 321, 372, 411, 421, 288.

762. 1432. Buda és Pest fürdőinek irodalma. — A székesfővárosi nyilvános könyvtár kiadványa (é. n., 83. lap). A fürdők irodalma Bentrandon de la Brocquiére munkájával (1432.) kezdődik s időrendben folytatódik. Nélkülözhetetlen annak, ki a pestbudai fürdők történetét kutatja.

763. 1437. Halál oka. — Zsigmond király, 70 éves korában, Vierordt (49) szerint gangraena senilisben halt meg. (Némelyek mérgezést és «brand»-ot is mondanak, de ez nem valószínű. V. ö. MOE III.)

764. 1458. Ispotály és fürdő Veszprémben. — Vetési Albert veszprémi püspök (1458—86.) Veszprémben, a káptalani városrészben, a Bold. Szűzről