Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 235 nevezett ispotályt alapít. Ezenkívül volt ott egy kőház is, mely az ispotály szegényeinek fürdőül szolgált. A káptalannak 1416-ban a Szt. Margitszeg nevű veszprémi városrészben külön fürdője volt. A püspök és az ő várnagyai 1448 előtt már nehány éven át nem akartak fürdőpénzt fizetni, sőt a várnagy és emberei a káptalan fürdősét többször meg is verték (Békefi, 15, 16). Egyéb ispotályok Veszprémben, 1475-ben és 1484-ben : u. o. 57. 765. 1464. Fürdők Budán. — A Rácfürdő (ahogy 1750 óta nevezik) 1464-ig aligha volt fürdésre berendezve ; csak Mátyás király idejében kapott megfelelő épületet s ezidőtől fogva nevezték Királyfürdőnek. 1696-ban Lipót király Pergassi Jánosnak adományozta s ennek leánya Mária Dominika, Gillig Józsefnek (az akkori budai kerületi biztosnak) felesége még 1760-ban is bírta, mígnem azt 1774-ben fia, Gillig Ignác, Willisek Franciska báróné és Duhek Katalin részesekkel egyetemben Zagler Márkusnak és fiának, János Károly sebésznek, eladták. Ezután örökösödés útján Pfiszterer tanár feleségére, Zagler Krisztinára és unokájára, ifj. Pfiszterer Károlyra szállott, ki 1860-ban Heinrich Budai fürdők tervrajza. N. János orvosnak és nejének Friderikának adta el. Heinrichnek nagy érdemei vannak a fürdő fejlesztésében. (Erről és a fürdő állapotáról a 60-as években lásd Molnár János : A hévizek Buda környékén, 1873 ; Matern, és Termtud. Közi., VII. 179.) Molnár János értekezésében további történelmi adatok találhatók a többi budai fürdőkről is, nevezetesen a Rudasfürdőről (198), a Sárosfürdőről (202), a Királyfürdőről (209), a Lukács- és Császárfürdőről (212, 215). 766. 1506. Fürdők. Fürdösök. — Rendelkezés arról, hogy a fürdős mennyi évi bért (egy forintot) köteles fizetni Vágbeszterce városának az ottani fürdőért és mennyit számíthat fel érvágásért, köpölyözésért. (Podm. Oki., I. 474.) 767. 1508. Pestis. Krakói magyar burza. — Ez évben a krakói magyar diákok sietve ott hagyják a várost, hol erős pestisjárvány kezdődött, mely nemsokára Magyarországra is átcsapott. A burza tulajdonában lévő tárgyakat és Zsigmond királytól kapott privilegiális levelüket megőrzés végett átadják Casparber krakói polgárnak. Erről az esetről következőket olvassuk (többek közt) a burza regestrumában (1509-ben) :
