Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 15 35. 1704. Húslátók. — «Minthogy régi időktől fogva ezen helységben lévő böcsületes mészárczéh (!) ellen sokféle panaszok jöttek be . . . arra való nézve ezentúl deputáltatnak húslátók, ezen mostani esztendőben nemes tanácsnak egyik tagja, Smiger Csapó Lukács, huszonnégy uraim közül Lakatos András és Fürmender uraimék mind a ketten, valamelyik ő kegyelmekközől hamarébb érkezik. Ezen deputált személyek híre nélkül senki mészárosok közöl ne merészeljen húst vágni, hanem ő kegyelmeket elhivatván, az húst tekintsék meg s limitálják . . . Ha valamely mészáros ő kegyelmek híre nélkül avagy az ő kegyelmek limitatiója ellen is húst merészelne vágni, szabadosán bíró úr assistentiájával az excessushoz képest büntethetnék az olyatén engedetlen mészárost vagy a húsának elvétele által, vagy pénzbeli desumptio által, az mely büntetés iskolabelieknek és ispotály (szegényház) belieknek adattassék.» (Rozsnyó város statútuma. Corp. Statut., II. [2.] 341.) 36. 1704. II. Rákóczi Ferenc maláriája. — E nagyemlékű szabadsághősünk a szerbek elleni hadjáratában súlyos «folyton-tartó» lázas betegségbe esett. Ő maga következőket írja erről (v. ö. Thaly: Emi., 99.) : «Egész utunkban a Duna mentében le Titelig és a Tisza mellett föl egész Szegedig, sehol ellenséget nem láttunk. Valamennyi rácz a török földre menekült. Seregeim nagy zsákmányt szereztek mindennemű barmokban : azonban sokat szenvedőnek a nyár hősége, a forró homokban naponként 8—12 óráig tartó menetek s a vízhiány miatt, minthogy a Duna folyását nem mindég követhettük. Végre megérkezém Szeged alá s. miután azt körültáboroltatám, folyton tartó lázban estem. A nagy fáradság miatti kimerülés következtében esém ezen bajban, mert szünet nélkül tanítom vala hadaimat : miként vonuljanak (masírozzanak), miként kell csatarendbe állani, miként táborba szállani? Ehhez járult még, hogy táborhelyre érkezvén az őröket magam állítám ki s egész éjfélig mind jártam vizsgáltam őket. Már súlyos beteg valék, midőn kiadám a parancsot a vár mellett fekvő város megtámadására. A Tisza vidékén lakó ráczoknak ez volt a legbiztosabb menhelyük : de most rohammal bevétetett . . . Ágyúim több napokig késtek s betegségem súlyosbodott. Szállásom egyszerű behuzat nélküli kis sátor volt, melyet a nap sugarai általjártak ; fekhelyem szénával töltött s a földre vetett párna-zsák vala. Igaz ugyan, hogy a háború kezdete óta nem volt másféle, semhogy mindég ruhástól aludtam. Azonban betegségem nagyon kínzott, folyton égő szomjúságom volt, s azt csak a Tisza vizével olthattam, amelynek feketés, iszap- és halszagú vize annyira tele van halakkal, hogy szinte alig lehet meríteni apélkül, hogy halat ne fogjon az ember. A fejedelem, veszedelmes bajának kezelése végett, Vihnyére vitette magát, hol több hétig időzött. 1708-ban is meglátogatta ezt a fürdőt. Ugyancsak 1704 őszén, mikor Szatmári és Nagykárolyban beteg lett Rákóczi : a beregmegyei szolyvai ásványvízzel élt állandóan. A fejedelem és főbb tisztjei a hosszú évekig tartó tábori élet miatt köszvényes bajokban is gyakran szenvedtek ; ezek ellen nagy keletje volt a pöstyéni fürdőnek, melyet Thaly szerint akkoriban «bankai forrása-nak is neveztek (v. ö. MOE III. 177.), továbbá a stubnyai hévvíznek. 1706 nyarán Bercsényi is fürdőzött Pöstyénben. Bottyán tábornok 1707 őszén a bakony-szent-lászlói fürdőt használta. Gróf Eszter- házy Antal tábori könyve (Thaly: Eszterh. 754., 756., 960., 965., 967.) a balatonfüredi savanyúvizet is többször említi. 37. 1704. Schlotz (Kotzi) Sámuel orvosdoktor(?), Nagyszeben városának tisztiorvosa, (megh. 1730. V. ö. Szinnyei XII. 454.). Szinnyei orvosdoktornak mondja, ellenben Weszprémi (III. 358.) szerint nem volt az, hanem csak recipéket Írogató műkedvelő. Talán gyógyszerész volt, mert ugyanitt (pag. 356.) azt olvassuk, hogy Nagyszebenben gyógyszertárat állított (szerelt) fel. Weszprémi ebben a cikkében Slotze-nek és Kotze-nek írja a nevét. Szinnyeinél két értelemzavaró sajtóhiba is van : Observ. de ubere Herbae Kaldi (helyesen: Kali) proventu in Transsylvania, és Observ. de auri solis calore caloratione (helyesen : maturatione). 36. 1704. Mérgezések. — 1. Bercsényit a nagyszombati jezsuiták állítólag meg akarják mérgezni. (Arch. Rákócz. IV. 90, 93.) — 2. Az osztrákok nagy
