Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
IG Magyar orvostörténeti adattár birtokot és kastélyt Ígérnek Körösi Györgynek, Rákóczi Ferenc kamarásának, ha urát megmérgezi. Megborzadva utasítja vissza az ajánlatot. (II. Rákóczi Ferenc vallomásaiból ; Magyar Könyvtár, 16.) — 3. Szász János nagyszebeni királybíró mérgezései, elítéltetése és fejvesztése. (Cserei, 334.) — 4. Thaly Kálmán írja, hogy b. Serédy Zsófia holtteteme (Krasznahorka várában) azért maradt fenn olyan jól konzervált állapotban, mert szerelmi bánatában, urának, Andrássy Istvánnak (ki Rákóczi Ferenc tábornoka volt) hűtlensége miatt, arzénnal ölte meg magát. Ma már tudjuk, hogy az arzénnak — mérgezéseknél — ilyenféle konzerváló ereje nincs : ennélfogva Thaly föltevése tévedésnek tekintendő. 39. 1705. Olasz orvosok. — Zrínyi Ilonának s később fiának, II. Rákóczi Ferencnek udvari orvosa volt dr. Párisi Ferenc, ki rendesen csak Don Francesco néven szerepel a régi emlékekben (1. Archivum Rákóczianum VI. 346, 375, 540, továbbá a X. kötet végén levő névmutatóban!). Talán Parisius Péter híres olasz orvos utóda? (Lásd Hirsch munkájában.) Haeser és Castiglioni egyiket sem említi. A MOE előző három kötetében számos helyen (pl. I. 76.) foglalkoztam az olasz orvosok magyarországi szerepével és a Báthory István lengyel királyt kezelő Buccella és Simonius post-mortem-vitájával. Itt pótlólag megemlíthetem, hogy legújabban Walter F. krakói egyetemi tanár alapos cikket írt az Aesculape c. francia orvostörténeti folyóiratba (1934. évf., 194.), melyben azt mondja, hogy egy tanárokból álló véleményező bizottságot hívott össze s ezek nézete szerint a lengyelek nagy királyának uraemiáját és halálát idült vesebaja (polycystikus vese) okozta. Cikkéhez érdekes képek is vannak csat'olva (Báthory holtteste koporsójának 1877. évi felnyitásakor stb.). Ezzel szemben Jankowski (Mitteilungen 1931. 177.) szerint coma diabeticum okozta a király halálát. 40. 1705. Loew András. ■— Gróf Széchenyi György írja báró Ebergényi Lászlónak (Sopron, 1705 jan. 26.) : «Itt való doctor Loebnek az veje Bécsben vexlher ( = a német Wechsler), Kroiernek híják. Úgy mondja Loeb, hogy ő végben viszi» (a pénzkölcsönzési váltós míveletet). Lásd Bártfai, I. 163. Ez a Loeb (és az 5. lapon olvasható Láb és Léb) nem más, mint Loew András soproni fizikus (eredetileg zsidó, később evangélikus), ki 1710 elején Széchenyi Pál kalocsai érseket Js gyógyította. Az érsek ez év január közepe óta Sopronban feküdt betegen (u. o. 217.) s májusban meghalt. 41. 1705. Sebészek. Gyógyszerészek. — Hajdanában az előkelő urak, ha hosszabb útra mentek, mindig magukkal vitték a sebészt és gyógyszerészt is. így mikor Bercsényiné 1705-ben (4 lovas kocsin) Besztercebányára ment, a kocsi két oldalán 4—6 palotás lovagolt, a többi pedig 13 muskatérossal (kiket Bercsényi harkályoknak nevezett a tarka ruhájok miatt), a poggyászt kísérte. Az udvarmester, a titkár, az istállómester, az udvari pap, két szabó, több kukta mellett ott van a kíséretben a gyógyszerész és sebész is, továbbá három vadász 28 agárral és kopóval, azonkívül a mosónék, sőt egy udvari bolond («Bomfordi») is. Jurkovich, Rák: 166.) 42. 1705. Katonakórház. — Rákóczi Ferenc Besztercebányán és Gyöngyösön katonai kórházakat alapít megsebesült, beteg katonái részére. Az ápolási költségek fedezésére minden katona lópénzéből levontak némi összeget. (Jurkovich, Rák: 178.; Thaly: A gr. Bercsényi-család, III. 350.; Arch. Rákócz. IV. 439.) 43. 2705-ben született Perlitzi János Dániel, a Felvidék kiváló orvosa, Nógrád vármegye fizikusa. Nagyszámú munkáinak teljes jegyzékét Weszprémi (I. 133.) adja ; legkimerítőbb életrajzát Herczeg Árpád (Orvosi Hetilap, 74. évf., 6. szám, 1930) írta meg, levéltári kutatáson alapuló tartalmas dolgozatában. Értekezéseinek legnagyobb része, minthogy a mi szegény, szerencsétlen hazánkban («in infelici hac patria», — ahogy Weszprémi mondja) nem akadt kiadó-patrónusuk, kéziratban maradt. (Lásd még a MOE előbbi köteteiben a Perlitziről mondottakat !)
