Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 229 (a Fővárosi Könyvtár kiadványa ; ism. Száz. 1936, 466) és a MOE első három kötetének adatait. 730. 1797. Zsidó bábáknak szabad gvakorlat engedtetik. (Királyi rendelet.) Linzb. III. 796. 731. 1798. Stáhly György, országos szemész. — A helytartótanács ez év nov. 27-én elhatározza, hogy Stáhlynak országos szemésszé (oculista regni) leendő kinevezése iránt a lépéseket megteszi. A kinevezés azonban (500 írt külön fizetéssel) csak négy év múlva, 1802-ben, történt meg. (Győry: OKT, 225, 831 [«Orsz. szemorvos» címszó a.] és 837 [«Stáhly» címszó a.j). A Stáhly-család a 17. század végén került hozzánk Donaueschingenből. Az első megtelepülő Stahl I. György, ennek fia II. György, mindketten pesti orvosok. Utóbbinak fia III. György, az orsz. szemorvos, 1755-ben született Pesten. Érdemei elismeréséül I. Ferenc király 1797-ben Stáhly néven magyar nemessé avatta. Felesége Treutner-leány, kitől két gyermeke maradt : Ignác és Lujza. Utóbbinak (Tarnóczy Jánosnénak) egyik leánya, Ida, Toldy Ferenc felesége lett. A nemesi fölkelés idején megreformálta a katonakórházakat és a katonai egészségügyet, mely meglehetősen el volt hanyagolva. Ezért látjuk, hogy címerében az Aeskulap-bot körül csavarodó kígyó alatt ott van a lovon vágtató inszurgens vitéz is.1 1801-ben a tengerparton pusztító syphiloid, a skerlievo, megfékezésére alakult bizottság főorvos-tagjának nevezték ki s itt nagy odaadással működött is, mígnem a küldetésével járó nagy fáradalmak teljesen kimerítették s ezekbe 1802-ben belehalt. Schraud tanártársa tartott fölötte emlékbeszédet. 732. 1798. Fürdők. — Ezelőtt száz évvel Radnafürdő egyike volt Erdély legkeresettebb fürdőinek. Ma már csak az emléke él. A 18. század hetvenes éveiben kezdett a forrás környéke fürdőjelleget ölteni. Nyúlás szerint 1798-ban már «316 szeméjekre ment a vendégi társaság, 50 kocsival és 248 darab lovakkal», köztük tíz gróf és báró házok népével, azonkívül «nemes rendek», katonák és kereskedők, négy pap, három orvos, két sebész stb. A múlt század első felében Radnafürdő (vagy ahogy Nyúlás elnevezte, Dombhát fürdő) az úri világ találkozó helye volt. A dombháti borvíz nagy hírre tett szert. Magában a fürdőben alig volt egy-két kőház a vendégek befogadására, a vendéglő is nagyon szegényes ; a vendégek magukkal vitték a konyhafelszerelést, cselédséget stb. 733. 1799. Sodomitaság. — Szakái Pétert ezen természet elleni fajtalanság miatt hat évi börtönre ítélik. (Vájná, II. 500.) 734. 1799. Gyógyszerek. Belföldi manna. — A magyar udvari kancellária előterjesztése a királyhoz a Brigido Péter orvos által a brezoviczai erdőben talált gyógyító erejű mannáról, mely az ottani Fraxinus ornus-tól való és az orvosi gyakorlatban használatos Manna Calabrinával egyforma erejű (ezt úgy a pesti, mint a bécsi orvosi kar is megerősíti) és lényegesen olcsóbb lesz, mint a kalábriai. A kancellária kéri a királyt, hogy a fontos fölfedezésért Brigidot tüntesse ki, még pedig azzal, hogy aranyláncot adományozzon neki : «eine goldene kette, mit einem gleichen pfenninge grösserer gattung». (Erdész. Oki., II. 694.) 735. 1799. Orvosaink ruházata. — Fazekas Mihály az ő Ludas Matyijá- nak egyik helyén leírja, sőt rajzát is adja, a 18. századvégi és 19. századeleji magyar orvosok ruházatának («tászli, paróka, koszperd, bugyogó»). Ekkor is volt még vén paripájok a mi doktorainknak (v. ö. MOE I. 108). Mikor Ludas Matyi a beteghez érkezik, «doktori módon Harmadik ujjával megbökvén homloka búbját : Fördővíz szaporán — úgymond — és füvek 1 Ezeknek elszámlálja külön neveket, száz erdei, réti Dudvák voltak ezek : nyúl-, farkas-, béka- cseresnyék, medve-, szamár-, disznó-, eb-, egér-, kutya-, macskatövisek, Hát még az angyal-, szent- s ördöggyökerek» stb. 1 E címer hasonmását 1. Korbuly: «A magyar szülészet bölcsőkora» c. értekezésének 220. lapján, hol Stáhlyra vonatkozó további adatok is találhatók.
