Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
224 Magyar orvostörténeti adattár 703. 1794. Gyógyszerészi ügyek Vácott. — Karcsú Arzén (Vácz város története, VIII. 246.) írja, hogy Vácott egész a 18. sz. végéig papok és szerzetesek kezelték a közegészségügyet. Amint az első világi orvosok megjelentek, azon igyekeztek, hogy ezek tekintélyét rontsák. 1794-ben a város fizikusa, Kis- várday Ignác bepanaszolja Ágoston és Eligius irgalmasrendi testvéreket, kik a gyógyszertárt kezelték, s mikor ő a gyógyszerek gyorsabb kiszolgáltatását sürgette, mindenféle gyalázó szavakkal illették. Azért gyűlölték a doktort, mert ez egy második, nem papok kezére bízandó patika felállítását sürgette a városi tanácsnál. Zerdahelyi püspök is annyira megharagudott ezekre a szerzetesekre, hogy a neki szükséges gyógyszereket is lovas emberrel, Pestről hozatja. A két gyógyszerész nem volt elég a közönség kiszolgálására, ezért a medicinák kiadását egyik napról a másikra halasztgatták s ha a közönség türelmetlenkedett, akkor lehurrogták, sőt a patikából kitaszígálták az embereket. Emellett orvosi gyakorlatot folytattak, a város orvosát mindenütt leszólták stb. Mindezek ellenére csak 1815-ben sikerült a helytartótanács engedélyével egy második (világi) gyógyszertárat nyitni. 704. 1794. Az első magyarnyelvű egészségtan. — Kiss József: «Egésséget tárgyazó katekhizmus a köznépnek és az iskolába járó gyermekeknek számára». (Ismertetését Daday A.-tói 1. «Népegészségügy» 1927. évf. nov. 1. és 15. számában.) 705. 1794. Törvényszéki. — Hullák vizsgálatára, temetésre stb. vonatkozó királyi és helytartótanácsi rendeletek : lásd Kassics III. 64. («Cadavera» címszó alatt). Ugyanezen munka 324. és 344. lapján a mészárosokról és marhavészről szóló rendeletek, a 490—494. lapon az állategészségügyre vonatkozó rendeletek. 706. 1794. Rendelet a győri pilulák (Pilulae Jaurinenses aut Augustanae) elkobzása dolgában. (Zsoldos: Constit. 97.) E pilulák, melyeket magyarul Ágoston-piruláknak is neveztek, nem egyebek, mint a mai pilulae laxantes (németül Augustinerpillen). 707. 1794. A helytartótanács a drágább Glaubersó helyett Österreicher József Manes balatonfüredi orvos gyártmányának, a Sal mirabilis nativus hungaricus-nak használatát ajánlja. (Linzb. III. 711, 777, 813.) 708. 1794. Gyógyszerárszabvány. — A 20 százalékos levonás (falcidia) elrendelése a szegények javára stb. (Linzb. III. 715, 841, 847 és Ernyey, 27.) 709. 1794. Etienne András dr., luxenburgi származású orvos, a vegytan, ásványtan, kórtan és élettan nyilv. rendes tanára a kolozsvári orvos-sebészi tanintézetnél. 1797-ben ápr. 20-án halt meg, 46 éves korában. Rövid ideig Nagyszebenben tartózkodott, azután Zalatnára ment s ott az endemiás syphilis (v. ö. MOE, II. 69.) elnyomásában vett részt. Egyetlen ismert kétkötetes munkája : «Elementa chymiae metallurgicae juxta novum Lavoisieri systema concinnata et propriis [experimentis?] confirmata» (Kolozsvár, 1794), melyből részleteket és hasonmást közöl Knaff (a 233, 306 és 313 lapon). Lásd még : Maizner 4 és 66. A ma már igen ritka munka címét Petrik szerint adom. A Nemzeti Múzeumban csak az első kötete van meg s címlapja hiányzik (írott lappal van pótolva). 710. 1794. Gyermekgyógyászat. — «Orvosi tanítás a gyermekek nyavalyáiknak megesmerésekről és orvoslásokról.» Rosensteini Rosen Miklós könyvének fordítása, Domby Sámuel tollából, gr. Eszterházy Istvánnénak (gr. Forgách Ludmillának) ajánlva, kinél «nagyobb pátrónája, okossabb nevelője, hűségesebb gondviselője» az elhagyott szegény árva gyermekeknek nem volt. A sok európai nyelvre lefordított híres munka magyar fordításában sok érdekes hazai vonatkozású jegyzetet is találunk ; így péld. a 6. lapon : «A mi magyar aszszonyaink fátyolban vagy gyenge ruhában piskótát tésznek és azt szívatván, úgy táplálják a gyermekeket. Élnek olly edénnyel is, melly bádogból vagyon tsővel együtt és ezt pintyőkének, nevezik». «Vagyon egy forrás nemes Borsod vármegyében Tapoltsán (Tapolcza?) nevű helységben, melly qilisztavíznek nevez-
