Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 225 tetik . . aki abból iszik, elmennek tőlle a giliszták.» (472.) «A köznép a magyaroknál váltott gyermekeknek nevezi az illyen (angolkóros) gyermekeket, olly vélekedésben lévén felőllök, mellyel vágynak a svécusok, hogy az igazi gyermekek, a gonosz lélek által eltseréltettek» stb. A könyv címlapjának hasonmását 1. Rappcsányi Jakab : Az anyaság története (1933), a 96. lapon. 711. 1794. Ásványvizek. — A helytartótanács utasítása a fizikusok számára, hogy hogyan vizsgálják meg az ásványvizeket vegyi, fizikai, helyrajzi stb. szempontból? (Linzb. III. 712, 766.) 712. 1795. Békésmegye közegészségi állapotairól s a gyulai gyógyszertár vizsgálatának eredményéről : Békés vm. levéltárában. Gyula, Fasc. 1795. No 1181. 713. 1795. Sebészi műszerek. — A bpesti Magyar Sebésztársaság múzeumában található sebészeti eszközök a 18. századból : koponyalékelő és amputációs készlet 1795-ből, golyókereső, sebegyesítő műszerek, vérzéscsillapító eszközök. 714. 1795. Gyógyszerészek. — Szűts Károly cikke Trommsdorff Journaljából (1795), mely szomorú képét adja az akkori magyar gyógyszerészek képzettségének. (Hogy a vizsgáktól menekedjenek, gyógyszerészeink Bécsbe mentek levizsgázni, hol nehány körmöci aranyért sokkal könnyebben estek át a vizsgákon.) Bővebben lásd Schwarz Ignác: «Adalékok a magyar gyógyszerészet múlt századbeli állásához». (Gyógyszerészi Hetilap, 1896. 594.) 715. 1795. Skorbut. — Ez évben «a szájnak és húsnak rothadtsága» pusztított Közép-Szolnokmegyében. Gyógyításáról a gubernium gondoskodott. (V. ö. Petri, 662.) Hogy Erdélyben vagy legalább annak nyugati határain ilyen endemia lett volna, arról nem” találok semmiféle említést Linzbauer Codexében. Pedig hogy csakugyan volt, arról kétségtelen bizonyságot tesz Pataki Jenőnek következő adata : 1795 április 25-én írja Pataki Sámuel dr. a fiának : «A falukon mindenütt, de kivált az oláhok között erőssen uralkodik a scorbutus, halnak igen sokan, kivált a szoptatós Asszonyok. Ezt lehet tulaj dorutnl az elmúlt száraz esztendőből származott vegetabilék defectussának, az oláhnak sós káposztája és korpa tzibréje nem volt, a sertéssét nem lévén mivel tartani mind leölte, felfüstölte a’mint tudta és a karátsoni böjté után aval élt, mely nagyobb részint veszett volt. A nagy hidegbe hevert a házba’, vagy inkább hurubába. Haltak a télen is, de most azt mondják erőssen halnak. A magyarok és jobb gazda oláhok közöt nem igen van. Már most megijedtek á Földes urak, hogy nem lesz ki dolgozzék a’ nyáron, a Gubernium penig, hogy nem lesz ki coutributiot adjon. Azért tegnap élőt hármunkat Szötsel és Etiennexe 1 a Guberniumba hívtak, hogy írjunk projectumot, hogy kellene eleit venni; minden segítséget, pénzbélit is ígért a Gubernium. Irtunk és már circuláltattyák ; lesz dolga egy darabig a Physicusoknak. Most serkennek fel, mikor már a jó idővel, és zöldségekkel talám önként is megszűnik.» 716. 1795. Pestis. — a) Szlavóniában. Lásd : Orsz. Levéltár, Beg. depart, sanit. 1795, jelz. A. 1590. 22. (1260 tétel!) — b) Szerémségben. A pesti egyetem orvoskarának véleménye : Linzb. III. 764 ; továbbá Schraud tanár javaslata és sikeres működése a pestisjárványok alkalmával : Linzb. III. 739, 742—746 ; Győry OKT, 176, 835 ; MOE II. 175, 193 ; nélkülözhetlen forrás : Schraud Ferenc kimerítő munkája : «Geschichte der Pest in Sirmien in den Jahren 1795 und 1796 ; nebst einem Anhänge, welcher d. Gesch. der Pest in Ostgalizien, Vorschriften der Pestpolizei, u. Ideen üb. d. Ausrottung einiger ansteckenden Krankheiten enthält». (2 kötet ; Pest, 1801.) — c) Erdély határán. «Im August und September 1795 kamen im Tömöspass und im Dorf Bothbach einige Fälle vor, ohne dass die Pest in anderen Ortschaften aufgetreten wäre. Eine Zigeunerin, welche im Tömöser Pass am 21. Juli erkrankt war, starb daselbst anfangs August ; bald darauf folgten ihr zwei Stammesgenossen nach. Es wurde sogleich die strengste Contumaz durchgeführt, und so gelang es, die Krankheit daselbst bald zu ersticken, nachdem im Ganzen 12 Personen dem Pestübel erlegen waren. Nur in Bothbach trat die Pest ebenfalls auf und zwar am 14 September der erste Fall. Nachdem im Ganzen acht Personen gestorbeu 15 Magyary-Kossa : Magyar orvosi emlékek. IV.
