Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 217 rint («A magyar bőrgyógyászat emlékeiből,» 1908. 29.) megállapítottnak vehetjük, hogy hazánkban csak a 18. század elejéig fordultak elő (gyéren) lepraesetek. Ezt magam részéről is megerősíthetem. De itt-ott fennmaradt az emléke.1 Magyarországi Szent Erzsébetrő\, a leprások védőszentjérői, számos kép maradt; én is közöltem már nehányat (MOE, II. 217. stb.). Ezekhez hozzáadom még az itt látható, művészi kéztől származó eddig ismeretlen képet, melyet Gabriel Aszt- rik gödöllői premontrei tanár fedezett fel egy párizsi kódexben. A kép alatt olvasható szöveg kezdete: «Elizabeth fut füle du noble roy de hongrie et fut noble par lignage. Mais eile fut plus noble par foy et par religion. Et sa tres noble ligniee eile ennobli par exemples» stb. 678. 1791. Hoff inger János Györgynek «Vermischte medizinische Schriften»c. munkájában, melynek első és utolsó kötete ez évben jelent meg, sok adatot olvashatunk Selmecbánya városának igen szomorú közegészségügyi viszonyairól s különösen az ottani bányászokat pusztító ank- ylostomiasisTÓl. Lásd: Schwarz Ignác : «Zur Geschichte der Ankylosto- miase ; (Bericht I. G. Hoffingers aus dem Jahre 1791 über die Epidemie in den Schemnitzer Bergwerken»). Hoffinger brassói származású volt; szül. 1756., megh. 1790-ben vagy 1792-ben Bécsben. Tanulmányait is Bécsben végezte. Egyideig Zalat- nán, majd Őrávicán volt orvos, végül bányakerületi főorvos lett Selmecbányán. Könyve, melyhez egy Selmecbányán jelállítandó állandó kórház tervrajza is csatolva van, bizonyára az elsők egyike, mely igaregészségügygyel foglalkozik. Diósadi Elekes György Hof/inger János György, bányakerületi főorvos. 1 Lehoczky (I. 412.) például azt írja, hogy a beregmegyei koldusok még a nyolcvanas években is «régi szokás szerint» csöngetyűkkel igyekeznek magukra vonni a vásáros nép figyelmét. — Pataki Jenő (Orvosi Szemle, 1933, januári szám) egy Segesváron fennmaradt lepra-szószék képét adja, sok érdekes adat kapcsán, melyek az erdélyi leprajárványokra, leprosoriumokra stb. vonatkoznak.
