Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
12 Magyar orvostörténeti adattár lelkierővel bírtam a bizonyos rossz helyett a bizonytalant választani, mely annyival inkább bizonytalan vala, miután ezen lutheránus orvos rég megtelepedett volt az országban s már a háború előtt jól ismertem. Minthogy nagyon gyakorlott orvos volt, előbb kigyógyított, mint reménylém.» Ez a «német orvos» nem volt más, mint Lang Ambrus, akkoriban Selmecbánya rendes orvosa. Kétségkívül az ő ajánlatára történt, hogy Rákóczi ugyanebben az évben a Selmecbánya melletti Yihnyére vitette magát, hol több hétig időzött, míg elég komoly bajától megszabadult. Weszprémi (Succincta stb. I. 90.) szerint Lang Ambrus a Nürnberg melletti szépfekvésű kisváros, Altdorf egyetemén végezte tanulmányait (ahol annak idején Wallenstein is tanult, féktelensége miatt nem a legjobb emlékeket hagyva maga után !) s ott is avatták doktorrá 1692-ben. Ezután nemsokára Magyarországba került ; előbb Besztercebányának, majd Selmec- nek orvosa lett s már három év múlva (1695) magyar nemességet kapott a királytól. Nemcsak Rákóczinak, hanem a német származású fejedelemasszonynak is kedvelt embere lett, s mikor Rákócziné 1707-ben Berlinbe utazott, hogy ott ura érdekében közbenjárjon, dr. Lang kísérte el oda s ő volt az, aki Mányoki Ádámot, a híres magyar arcképfestőt, ki hosszabb idő óta Frigyes Vilmos porosz trónörökösnél dolgozott, rábeszélte, hogy jöjjön haza Rákóczi udvarába. A fennmaradt specifikációk tanúsága szerint dr. Lang volt az, aki éven- kint (nagymennyiségben) hozatta Danzigból, Krakóból a gyógyszereket a magyar hadak tábori patikái számára. Bizonyítja ezt Rákóczinak egyik (1708 ápr. 25-én kelt) levele is, melyben azt írja Károlyi Sándornak, hogy dr. Lángnak most már olyan kevés a gyógyszere, hogy nem juttathat belőlük yizaknai Bereczk Györgynek, Károlyi orvosának, mindaddig, míg a Danzigból várt orvosságok meg nem érkeznek ; de különben is azt tartja, hogy «a világ kezdetitől fogvást nem volt az farkórságnak (= lumbago) egyéb orvosa az öreg asszonynál (= bába), se több (különb) orvossága az török foghagymánál s nyers szalonnánál». Egy más alkalommal (Archivum Rákócziánum II. 251, 271.) abrudbányai termésaranyat szán a fejedelem Lángnak «bizonyos (arany) tincturák praeparatiójára». Rákóczi többi hívei is gyakran a doktor segítségével éltek. így például Bercsényi Miklós, a fejedelem vezénylő tábornoka, ismételve magához kéreti sérvének gyógyítására (u. o. IV, 381) vagy beteg feleségéhez, ki más orvostól nem fogad el gyógyszert (u. o. V. 633.) stb. 1709 április 28-án azt írja Bercsényi Rákóczinak, hogy Lang dr. 300 tallért kér orvosságok beszerzésére s ezt jó is lesz minél előbb megadni neki, mivel «szükségünk lészen az patikára, mert már Kecskemétre érkezett az pestis. Az mint írják, hatvan házat zártak el már . . . (Ez pedig nagy baj, mert) nem lehet megtiltani Kecskemétet1 csak az abáért is».2 Rákóczi szabadságharca Magyarország alkotmányos jogainak védelmében a Habsburgok ellen majdnem 8 évig tartott s mikor a túlerő előtt kénytelen volt fegyvereit letenni, előbb Lengyel-, majd Franciaországba menekült, hol XIV. Lajos a legnagyobb jóindulattal fogadta, minden alkalommal ki- tüntetően bánt vele s még rendes évjáradékot is adott az óriási vagyonát (120 négyszögmérföld !) is elvesztett szeretetreméltó és nagyműveltségű sárosi grófnak (Comte de Saaros), ahogy Rákóczit a francia udvar köreiben nevezték. A menekült fejedelem franciaországi időzéséről (1713—1717) vele volt társai tollából érdekes naplók maradtak fenn, melyek közül különösen figyelmet érdemelnek Szathmári Király Ádám följegyzései. Azt hiszem nem végzek fölösleges munkát, ha Szathmári naplójának azt a részét, mely XIV. Lajos utolsó napjairól szól, kivonatosan közlöm itten, minthogy a roi soleil ágya körül dr. Lángnak is volt szerepe : 1 Vagyis nem lehet eltiltani a közlekedést a fertőzött Kecskeméttel. 2 Ez a pestis — Rákóczi harcainak végzete — t. i. Törökország felől terjedt s a hadak ruházatára szükséges abaposztót is onnan hozták. Kecskemét volt a kereskedelmi fő gócpont azon időtájban.
