Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
186 Magyar orvostörténeti adattár hatása megkívánt volna ; míg végre Ullmann Móric és Kaan Samu, kik a herceg Grassalkovics-féle debrői uradalommal együtt Párád fürdőnek is zálogbirtokosai lettek, áldozatot nem kímélve, 1827-ben az égvényes-kénes forrásnál, Cseviczénél, 1829-ben pedig a timsós-fürdőnél építettek fürdő- és lakóházakat, a fürdő vezetését egy uradalmi tisztviselőre bízták, a források fölé pavillonokat emeltek. A gyógyvizeket újból vegyelemeztették Meiszner akkori híres bécsi vegyésszel, és rendes fürdőorvost alkalmaztak. Ily nagyméretű átalakításokkal Parádot Magyarország elsőrangú fürdői közé emelték. Ennyi áldozat meg is hozta gyümölcsét, amennyiben a fürdő virágzásnak indult, s oly látogatottságnak örvendett, aminővel abban az időben csak kevés fürdőnk dicsekedhetett. A fürdőnek e fényes korszaka a negyvenes évekig tartott, a midőn ismét ha- nyatlani kezdett, minek oka az akkori fürdőorvos, Erdei Pál véleménye szerint az volt, hogy a betegek nem találták meg a szükséges nyugalmat, s a szórakozás végett összesereglett vendégek egy töredékének szilaj mulatozása elriasztotta onnan az üdülni és gyógyulni vágyó betegeket. (Heves m. monogr., 273. és Prúny Imre Mihály : Medizinisch-topogr. Abhandlung des Curortes Párád. Pest, 183?:) 532/a.-1778. Fürdők és ásványvizek. Ránkfürdő. — Lásd Benkő Sámuel: Tentamen aquae acidularis Rankensis in inclyto comitatu Aba-Ujváriensi sitae theoretico-practicum. (Kassa, 1778) 2 y2 ív. Gróf Andrássy Istvánnak ajánlva. 533. 1778. Hadi egészségügy. — A hadsereg részére az egész országban tépés gyűjtését rendeli el a helytartótanács. (Linzb. II. 758.) 534. 1779. Tífusz. — Ebben az évben országszerte erős. tífuszjárvány urakodott. Ekkor még nem volt orvosa Óbudának és Oesterreicher József Manes, bár nem ott volt a lakása, felajánlotta, hogy bejár a zsidókórházba, ha 300 forintot adnak neki, hogy azon kocsit és lovat vehessen, de ezt nem fogadták el, sőt 1792-ben Palkovich dr. fizikus ajánlatát is elutasították, ki 116 frt fizetésért hajlandó lett volna a kórházba járni. (Englánderné, 84.) 535. 1779. (Febr. 5.) Életmentés módjára vonatkozó rendelet vízbefullás, önakasztás, mérgesgázokba fulladás, napszúrás esetében. Lásd : Zsoldos, Constit. 38—42. (V. ö. Schosulan János Mihály könyvével ; ford. Tolnay Sándor : Győry Bibi. 75. 536. 1779. Conrad József (nem Conradi, ahogy Győry OKT, 68. írja !) az első magyar evangélikus, Bécsben végzett és doktorátust nyert orvos. Apja C. András, jeles orvos és entomologus volt. Mindketten Sopronban praktizáltak. (V. ö. Weszpr. IV. 52—56.) A balti fürdő hatásáról és használatáról, a Sopron környékén található rovarokról stb. írt. 537. 1779. Gyógyszerészek. —- Tollassi György gyógyszerész oklevelének (1779.) fényképi hasonmása, Winterl Jakab egyet, tanárnak (a budai egyetem dékánjának) aláírásával ; (képgyűjteményemben). Ugyancsak megvan gyűjteményemben Ris János Pál pozsonyi gyógyszerész érdekes tirocinium-bizonyít- ványa Hölzl János Péter bécsi származású ifjú gyógyszerész számára, 1748-ból. A bizonyítványon körös-körül desztilláló retorta, mozsár, gyógynövények, alkimista jelek stb. képe látható. 538. 1779. Torontálmegyében 1779-től 1815-ig mindössze csak három orvosdoktor volt. 1781-ben még csak egy sebész gondozta a központon kívüli egészségügyet. Mikor a kikindai kerületre felsőbb helyről ráparancsoltak, hogy halottkémeket nevezzen ki, a tanács nagy indignációval remonstrált ez ellen, azt írván vissza, hogy «da uns dermalen von keiner gefährlichen Seiche etwas bekannt ist, so sehen wir gar nicht ein, warumben wir wegen derley Todten- beschau den Insassen derley beschwerliche Taxen aufbirden sollen». Mikor azután 1784-ben mind a négy torontáli járás sebészt kapott, kiderült, hogy egyiknek sincs egyetemi képesítő oklevele, hanem csak a kórházakban alkalmazott sanitat-katonák voltak előbb, kik a betegápolásban némi gyakorlatot szerezvén, a falvakban nemcsak a sebészetet, hanem az orvosi gyakorlatot is szabadon űzték. Évi fizetésük 150 forint, lakás nélkül. A megyei fizikus fizetése 1814-ben
