Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
152 Magyar orvostörténeti adattár és a következő jeligével : «Ich bleibe mit Hintansetzung aller Privatinteressen dem Glauben meiner Vorfahren getreu») Reich könyvében (I. köt., 1—7. lap) olvashatjuk, végrendeletéből vett egyes érdekes részletekkel, melyek főleg Balatonfüredre vonatkoznak, hol 2480 forinttal a közkatonáknak alapítványt tesz, hogy ezek is látogathassák a fürdőt. Fia, Lipót (udvari tanácsos, törzsorvos és a Vladimir-rend lovagja) az orosz hadseregben szolgált. Oesterreicher volt az, ki két évig tartó hihetetlen szívóssággal, töretlen türelemmel és II. József jóindulatának megnyerésével kivívta, hogy neki magának és hitsorsosainak is megadatott a doktori fokozat elnyerésének joga a magyar egyetemen, ami természetesen a protestánsok hasonló jogát is maga után vonta. A licenciátusi diplomát egyenesen visszautasította és kieszközölte, hogy a budai egyetem a kancellár és a négy dékán jelenlétében, a saját hitvallása szerint módosított esküvel doktorrá avassa. Ez a kivételes eljárás azt a föltevést látszik igazolni, hogy Oesterreicher II. Józsefnek politikai szolgáltatásokat teljesítő «confidens»-e (kémje) volt ; szerencséje és befolyása is csak addig tartott, míg a császár élt. Mikor 1802-ben (Schraudnak országos főorvossá történt kinevezése után) két katedra üresedett meg, a mi emberünk azt a bátorságot vette magának, hogy (Bene Ferenccel szemben !) egyetemi tanárságra pályázott ; a helytartótanács azonban kijelentette, hogy erről "szó sem lehet. (V. ö. Győri) OKT 128. és 230.) Oesterreichernek hitsorsosai szempontjából kieszközölt vívmánya jelentőségét csak akkor lehet igazában megérteni, ha számba vesszük a magyar- országi zsidóság akkori helyzetét (egészen a türelmi rendelet megjelenéséig, 1781. június 22-ig.). Egy évvel előbb, 1780-ban, még tiltva volt zsidó embernek a fővárosban, Pesten való letelepedés és csak két kereskedőnek : Abelsberger- nek és Liebnernek engedték meg kivételesen, hogy a pesti vásárokat látogathassák ; minden más zsidónak, ha az éjjelt Pesten akarta tölteni, külön engedélyt kellett kérnie a hatóságtól s ezért 24 krajcárt fizetnie. Vasár- és ünnepnapokon zsidó embernek a legszigorúbb büntetés terhe alatt tilos volt az utcára kilépni. Egynémely orvosi funkciót végezhettek ugyan, de ezt is csak jelentékeny akadályok elhárításával. (Már a jelen munka I. és III. kötetében is említettem, hogy 1511-ben gróf Buzlay magister curiae regiae, királyi udvarmester aláírásával hivatalos irat jelent meg, mely dicsérettel említi a pozsonyi születésű Zakariás «medicus»-nak a királyi udvarban és Buda városában tett orvosi szolgálatait.) Megjegyezhetjük végül, hogy Oesterreicher az orvosi tanulmányok egyrészét Bécsben, másikát a budai egyetemen végezte, hol Wintert vegytani és növénytani előadásait nagy szorgalommal látogatta s magosabb tanulmányait már 24 éves korában (178(b) befejezte. Egy évvel később adta ki «Analyses aquarum Budensium, praemissa methodo Cl. Prof. Winterh c. értekezését. Bécsben, 1832 januárjában halt meg és ugyanitt, a régi zsidótemetőben temették el. 410. 1756. Botanikusok. — Baumgarten János Keresztély (1756—1843.) jeles erdélyi botanikus, segesvári fizikus, életrajza és növénytani méltatása, kéziratának és az «Enumeratio stirpium magno Transsilvaniae principatui» stb. címlapjának hasonmásával : Gombocz 365. s köv. 411. 1756. Zsidók húsvágása. — Győr megye a zsidókat teljesen eltiltja a húsvágástól. Ezt a tilalmat a következő évben rituális szempontból enyhítik. (Corp. Statut., V. [1.] 609.) 411/a. 1756. Pestis. — Gr. Sztáray Imre egészségügyi biztos Nagymihály- ról értesíti Kassa város tanácsát, hogy Erdélyben 30 nap alatt 1060 ember halt meg pestisben, tehát a járvány terjedőben van. (PNG.) 412. 1756. Dudith András emléke. — Ebben az évben jelent meg Boroszlóban Stieff Károly Benjamin 239. oldalas munkája, egyik főforrás Dudith (1. MOE I—III.) életének ismeretéhez : «Versuch einer ausführlichen und zuverlässigen Geschichte von Leben und Glaubens — Meynungen Andreas Dudiths gewesenen Bischofs . . . aus desselben auf der Elisabetanischen Bibliothecke in Breslau befindlichen handschriftlichen Briefen» stb. 413. 1757. Kitaibel Pálnak, a legnagyobb magyar botanikusnak, születési éve. Apja eleinte a sopronmegyei Borbolyán (Borbályán, Walbersdorf) volt kocsmáros, később nagymartom földmívelő kisgazda. Családi nevét sokféleképen írták (Kühteubel, Kühteibel, Kühtreiber, Kieteibel), de ő maga mindig
