Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
126 Magyar orvostörténeti adattár alkalmas, csak úgy mint némely gomba is. Egy alkalommal Raymann úgy akart segíteni egy részeges ember ideges bajain, hogy a Yena raninát felvágta (ahogy a veszettség elleni műtétnél szokták tenni, v. ö. MOE II. 210). Erre azonban oly súlyos utóvérzés következett, hogy gyorsan sebészt kellett hivatnia, ki farkasfing-gombával (quem crepitum lupi vocant) próbálta megállítani a vérzést. (U. o. 45.) 317. 1742. Decsy Sámuel philos. és medicinae dr. — Ez évben született Rimaszombatban a magyar nyelvújításnak ez a híres előharcosa (megh. Bécs- ben 1816.), ki 27 éven át szerkesztette a bécsi Magyar Kurírt és melléklapját, az első magyarnyelvű szépirodalmi lapot, a Magyar Músát. 318. 1742. Kevés orvos. Sok kuruzsló. — Az országban oly nagy volt az orvoshiány, hogy előkelő emberek is kénytelenek voltak betegeiket magukkal hurcolva, az esetleg távol eső városok orvosát fölkeresni. «Én még itt nagy hiába töltöm az időt nagy külcséggel, mert doctor uram nincsen benn (Brassóban). Bizony édes ngos aszszonyom, nem jó kedvemből ülök itt, ha kételen (!) nem volnék véle» —- írja báró Apor Éva az édesanyjához (1742). Ebben az időtájban Perlitzy is fejtegeti az ő nevezetes emlékiratában (Linzb. II. 271), hogy Magyarországon miért oly kevés az orvos és miért szivárog be a külföldről annyi kuruzsló, kik aztán büntetlenül vájkálnak az emberek testében és erszényében (impune in corpora et marsupia hominum grassantur). Az okok részletesebb fejtegetését lásd Győry: OKT, 11. s köv. lapokon, továbbá 831. («Orvoshiány» címszó alatt). 319. 1742. Pestis (Délmagyarországon). — Ezen év február havában Uhlmann verseci kerületi sebész, de la Rocka János újpalánkai kér. sebész, Tluka János lugosi kér. sebész, Dürrfeld János Frigyes karánsebesi kér. orvos, Kemmb János Bálint orsovai kér. orvos és Scheidler Mihály temesvári kér. sebész a hatóságok felszólítására kötelező nyilatkozatot adnak arról, hogy járvány esetén mindenkor készséggel állnak a hatóság és a közönség rendelkezésére. Hasonló nyilatkozatot tesz márciusban Maltzansky Károly becs- kereki kér. orvos, áprilisban Seeder József lippai kerületi orvos és júliusban Kapaun Pál Ferenc csákovai kér. sebész. (Baráti, Pótfüzet 13., 14.) 320. 1742. Pestis. — Deés városában hatalmas pestis pusztít. A város tanácsa következő határozatot hozza : «Siralommal szemléljük mindennap az Istennek a mi bűneinkért ellenünk fölgerjedt és sebes lánggal égő haragjának tüzét, és minden reggel újabb-újabb ábrázatban megjelenni szokott keserves, kemény ítéletét, amidőn akármely felé fordítjuk a mi szemeinket, nem látunk egyebet a sűrű gyászos koporsónál és akármely felé hajtsuk a mi fejeinket, nem hallunk egyebet a mi utcáinkon és házainkban a keserves jajszónál, úgy hogy, hacsak az Isten kegyelemmel nem fordul hozzánk, netalán egészen megemésztetünk, hogy még emlékezetünk is eltöröltessék e földről, és mégis az Istennek ilyen súlyos és nehéz ítéleti között is, nem hogy magunk meghuny ászkodásával az Istennek ellenünk égő haragjának tüzét kívánnék megengesztelni, sőt minden tartózkodás nélkül nagyobb mértékben cselekeszszük a gonoszt és isszuk az álnokságot, mint a vizet, amellyel nem hogy az Istennek ellenünk felhúzott karjait megfognék, sőt mintegy megkötjük az Istennek ezen ítéletének helységünkben tovább való gyakorlására. Melyekért, hogy az Isten ő szent felsége megelégítvén már egyszer a maga ítéletét, kegyelemmel forduljon hozzánk és szűnjék meg helységünkben ezen keserves, kemény ítéletének tovább való gyakorlásától, — ezen mi Istenünknek megharagudott orcájának megengesztelésére, mintegy áldozatunk jeléül konkludáltuk de voto unanimi : 1-ször : Akik Isten és haza törvényei ellen való szitkokkal élnek, halállal büntettessenek. 2-szor : Az ünnep és vasárnapok megtartassanak, amidőn semmi munkát tenni, az idegeneknek a városon keresztül utazni, a korcsmában részegítő italt árulni nem szabad. 3-adszor : Aki három vasárnap templomba nem megy, nyakvasba vettesse a hadnagy, akár férfi, akár asszonyember.» 321. 1742 (okt. 31.) Pestis Erdélyben. — Báró Apor Péter értesíti feleségét az erdélyi pestis borzalmasságáról. Már száz falu van fertőzve ; 6000
