Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
118 Magyar orvostörténeti adattár nemű osztatott szét. Még 1743 őszén is fordultak elő halálesetek; november 18-án már csak Paszikán, Kis Bresztón, Bartházán és Sarkadon tűntek föl egyes esetek szórványosan, míg Leczfalván 4 férfi, 2 fiú és 4 nőn kívül az egész lakosság kiveszett. (Lehoczky II. 166—168.) 293. 1739. Pestis Budán. — Az ezévi járvány június végén mutatkozott először Budán, amint ez a pestisbizottság és ennek elnöke, gr. Nádasdy Lipót rendelkezéseiből (OL, Acta pestilentialia) kitűnik. Ez időben dr. I. G. Classen és dr. Schuster1 volt ott a két pestisorvos (doctor expositus). Július 11-ikén Storch vendéglőst, minthogy pestisre gyanús feleségét nem jelentette be a pestisorvosnak, 30 imperiális fizetésére és a vesztegzárlat kitöltése után ráadásul egy hónapi börtönre ítélték, de csak azért kapott ilyen enyhe büntetést, mert már nagyon öreg és gyenge. Augusztusban mint orvosok szerepelnek : Nicoletti Péter Antal dr. (kiről 1. MOE I. 124. II. 88.) és Christen Antal Ignác. A fertőzött helyiségek fertőtlenítésére a különféle füstölő porok (pulveres fumiferi) szolgáltak, melyekben illatos drógok, kén stb. mellett lópaták és kosszarvak pora is szerepelt ; (recipéjüket közli Linzb. II. 113., hol a 137. lapon arról is olvashatunk, hogy a budai lakosság és különösen a rácok gúnyolták és bántalmazták a pestisorvosokat, ezértis végül katonaságot rendeltek ki oltalmukra.). 294. 1739. (jan. 5.) Pestis, a) Csehország, Morva és Szilézia védekezése a Magyarországon pusztító járvánnyal szemben. (Lásd Linzb. I. 655—659.) — b) A bécsi udvari commissio sanitatis rendeletéi a Magyarországon létesítendő veszteglőházak felállítása dolgában (1739. júl. 8. U. o. 659—662.) -—c) Bécs megvédését célzó óvóintézkedések a magyarországi járvánnyal szemben (1739 júl. 28. U. o. 662.). — d) A pestis megjelenése Galgócon, Budán, Ercsiben (febr. 6—20.) Mohácson (febr. 25.), Karcagon (márc. 6.), Hajdúszoboszlón, Püspökladányban (ápr. 3.), Hevesmegyében (ápr. 14.), Kecskeméten (május 2.). Linzb. [II. 120—130.] Járványkórház (infectionis nosocomium) Palánkán. Felszólítás megy Bács- megyéhez és a szomszédos szerémségi megyékhez, hogy ide és Péterváradra sürgősen élelmiszert vigyenek, mert nagy az éhínség mindkét helyen. Vesztegzár Szegszárdon és Nagykanizsán (febr.—márc., u. o. 121.). A mohácsi és karan- csi pestis dolgában teendő intézkedések és a betegek kezelése végett az udvari commissio Hackner Kornél Teofil orvost egy sebésszel Mohácsra küldik (u. o. 123.). -— e) Óvóintézkedések az Erdélyből Somlyó városába történő sószállítás dolgában. Temes- .és Aradmegyékből érkező zsidókat, cigányokat, «aut alios ejusmodi vagabundos» nem szabad az ország más részeibe átereszteni (u. o. 125.). Hasonló rendelet szól az északmagyarországi olejkárokról, kik még ebben a veszedelmes időkben is szabadon járnak-kelnek, árusítva illatos olajaikat és gyógyszereiket (u. o. 125—126.). — f) Rendelet a Dunán való hajóváltási állomások, áruforgalom, katonaszállítás stb. ügyében Buda és Belgrád között (u. o. 126—129.). —g) A helytartótanács fájdalommal látja (május 2.), hogy a pestis mindinkább terjed és például csak Karcagon körülbelül 400 ember halt meg. Ennek egyik oka az, hogy a nem-katolikusok ma is a szokásos módon megtartják a temetési és egyházi szertartásokat s ragaszkodnak a kárhozatos predeszti- nációs-tanokhoz (damnata praedestinationum opinio). Aki nem engedelmeskedik ennek a rendeletnek, annak az akasztófa is kijár. (U. o. 129.) — h) A postautak kijelölése (a fertőzött Buda elkerülésével) Vác és Pétervárad felé, a Tisza-Duna közén (u. o. 131.) — i) Nyitramegye és Galgóc egészségügyi állapotának tanulmányozására (királyi rendelettel) pozsonyi orvosokat és sebészeket küldenek ki (máj. 29. ; u. o. 132., 138.). Kiderül, hogy Galgócon régtől fogva rejtegették a járványt ; eljárás ezek ellen. A pestis Nagyszombatban is pusztít ; a város elzárandó és élelmiszerekkel ellátandó ; ha a kirendelt sebész húzódoznék odamenni, akkor erőszakkal, esetleg megbilincselve, kell odavinni (155.). A vásárokat az egész ország területén megszüntetik (u. o. 143., 145., 158.). — j) Budán egészségügyi bizottság alakíttatik, gr. Nádasdy Lipót elnöklésével (jún. 2.). A budai pestis (június 2.) és az ott történt zavargások részletes története ; dr. Pensa 1 L. róla : MOE I. 125.
