Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
102 Magyar orvostörténeti adattár szetvén»), tüdeje a vizen úszott, mi csalhatatlan jele az «eleventen születésnek», ezértis halálra ítélték (56) ; Nagy Máriának (58), hasonló bűnért, feje vétetett, szintúgy Pál Erzsébetnek, Szalai Erzsébetnek és Nagy Erzsébetnek (96), ki elejétől fogva titkolta terhes állapotát, a szüléshez öreg asszonyt nem hivatott, a holt gyermek fején és nyakán a doktor és borbély nagy erőszak jeleit találta, tortúra alatt bűnét meg is vallotta, ezért elsőben jobb kezét levágták, azután lefejezték. Emberölés: 96, 59 (kerékbetörés, lefejezés az akasztófa alatt). Mérgezés (többnyire maszlaggal (datura vagy belladonna?) : Szécsi Mihálynénak (50), ki az urát mérgezi meg, előbb a jobb karja tüzes fogóval megfogdostatik, azután feje vétetik és karóba huzatik ; Varga Borbála (a napát és az urát 54), Csonka Ilona (u. o., az urának, mikor aludt, légyvizet (arzén) öntött a szájába ; Mellyes Istvánná esete (59). Kuruzslásért 24 bot (Kis János esete, 104) ; Demeter Anna «bűvölés-bájolás» miatt került a törvény elé (u. o. 89) ; maga is megvallotta, hogy nyálas fonallal mérte meg1 a gyermekeket a fegyver ellen, szerelemről való italokat (aphrodisiaca) adott be egyik-másik embernek és asszonynak ; mindezekért a hóhér megverte és kiverte a városból. A részeg embereket is erősen büntették, kivált a visszaesőket : pellengérhez kötözés (48), kétheti békóbaverés és bebörtönzés (50), kizárás a céhből néhány hónapra (54) volt a büntetés. Gulácsi Andrást harmadszor találták részegen (57), ezért kétheti börtön járt neki kenyéren és vizen, de a tizedik napon megkegyelmeztek neki, mert megesküdött a magyar istenre, hogy soha többé nem iszik részegítő italt. Estés Erzsébetet, ki részeg állapotában az urát lángozó ménküteremtettével szidalmazta, örök időkre száműzték a városból. Egy hentest, aki rossz húst mért, három hétre bezártak (92), egy sörhamisító asszony (57) nyakvasat és 12 korbácsot kapott. 269. 1737. Köztisztasági viszonyok Brassóban: lásd Gusbeth könyvében (182—191. 1.), hol az előző időkre vonatkozó érdekes adatok is találhatók. Megemlíti például, hogy 1571-ben egész év alatt csak 19-szer söpörték az utcákat (főleg a vásárteret), ezértis egy-egy söprés alkalmával óriási mennyiségű szemét eltakarításáról kellett gondoskodni (egy alkalommal 584 négyes és 277 hármas fogatú szekéren hordták ki az utcai hulladékot !). Ugyanebben az évben 394 kóborkutyát vertek agyon a város utcáin s ezért a visszataszító, kegyetlen műveletért még 1738-ban is külön díjként 10 forintot és 24 dénárt utalnak ki a gyepmesternek. Még a múlt század közepén is az utcán verték agyon a szerencsétlen elfogott állatokat, s azoknak még vérző hulláit egy helyre vonszolva, egymás mellé rakták, közszemlére téve, míg végre órák múlva kocsikon kihordták őket a gyepmesteri telepre, hol aztán a lenyúzott hullák rendszerint eltemetetlenül hevertek. Még a nagy állatok hulláival is úgy bántak, mert a városi levéltár egyik aktájában (1834. dec. 17.) az olvasható, hogy «die Blumenauer Nachbarschaften beschweren sich, dass der Scharfrichter eine grosse Menge crepirter Pferde ohnweit der Blumenauer Vorstadt fest an der Landstrasse abziehe, die Aase zum öffentlichen Skandal und mit Gefahr für die vielen Passanten dort liegen lasse». 270. 1737. Buzinkai György orvosdoktort ez évben Debrecen városának fizikusává választják. Az 1737. április 22-én kelt idevágó irat (a város levéltárában) azt mondja, hogy «mostani vacantiában levő városi physicatusunkat helyre állítani kívánván, azon végre és közönséges hivatalra tisztességessen hivatalt adtunk Medicinae Doctor Buzinkay György Úrnak, mely hivatalt ő kegyelme is becsülletessen acceptálván, saláriuma specificáltatik következő módon : 1. Készpénz fizetése lésszen 200 rhen. forint, id est fi. hung. 240 ; 2. Bor : kis cseber 12 ;1 2 3. Tűzifa, szekér 12 ; 4. Búza, köböl 8 ; 5. Szállás is fog szereztetni ő kegyelmének esztendeig, ex publico». Ugyancsak Buzinkainak egy érdekes véleményes jelentése (a városi tanácshoz) található a debreceni levéltárban (a vegyes tartalmú iratok közt, II. 901. sz. akta). Az történt ugyanis, hogy ifj. Szeremley Sámuel hónalji «tumor»-ját Brayer 1 V. ö. MOE III. 195, 439. 2 Körülbelül 40—50 icce, mert egy nagy cseber 80 icce volt. Egy icce valamivel több fél liternél.
