Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)

Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)

Magyar orvostörténeti adattár 101 265. 1736. Levágandó sertések megvizsgálása mészárosok által. (Székes- fehérvár statútuma.) Corp. Statut. Y. (2.) 462. 266. 1737. Fendrich Zsigmond, pápai származású magyar nemes ifjút, F. Ferenc fiát, ez év december 23-án avatták orvosdoktorrá a páduai egyetemen. A bölcsészeti doktorságot már előbb megszerezte a bécsi egyetemen. (Veress Matr., I. 136, 286.) 267. 1737. Graff János Mihály pozsonyi és Glatzinger János Mihály kassai származású medikusok a jénai egyetem hallgatói. (Weszpr. IV. 156. és 505.) Az utóbbi később Lőcse városának fizikusa, kiről a MOE 1.111. lapján is volt szó, de sajtóhibából Platzinger néven. Doktori értekezése : «De febre catarrhali» (Jenae, 1738). 267a. 1737. Mészárosok visszaélései. — A kassai mészárosok nem egyszer megteszik, hogy a legjobb húst eldugják és külön kegyeltjeiknek tartogatják, úgy hogy néha még a tanácsbeli uraknak is csak bűzös vagy borsókás hús jut. A húslátó tiszteket felszólítják, hogy jobban ellenőrizzék a mészárosokat s ha hasonló eset akad, az illető mestereket vagy segédeiket azonnal tegyék nyak­vasba s tegyenek jelentést a magisztrátusnak. (NPG.) 268. 1737. Törvényszéki. — Koncz Ákosnak, Debrecen városa főlevél­tárnokának munkájában : «Debrecen város régi büntető joga és ennek alkal­mazása a különböző bűnesetekben». (Debrecen, 1913.) Nagy, (de távolról sem teljes) számát találjuk a város 16—18. századi életében előfordult olyan bűn­eseteknek, melyek a törvényszéki orvostan keretébe is belevágnak. Debrecen közigazgatási protokollumaiban és az ú. n. fekete könyvekben ezer meg ezer számra akadnak a legkülönbözőbb deliktumok, még pedig a régebbi időből valók a protokollumokban, az 1737—1780-as évekbeliek pedig a fekete köny­vekben. Nincs helyünk ezen esetek ismertetésére, csupán néhány utalást teszünk reájuk : gyermekelhaftás (Görög János olyan orvosságot keresett a patikában, melytől az asszonynak ne legyen gyereke ; ezért a hóhérral meg­vesszőztették, 88. old. ; ugyanez volt a büntetése Szatmári Erzsébetnek, ki méhmagzatát rutafűvel akarta elpusztítani, 83.) ; sodomia (büntetése két ictus, vagyis hatvan bot és örökös száműzés a városból, 85.) ; exhibitio (büntetése 40 korbács, u. o. 85) ; stuprum violentum (a tettes, Harsányi György, fővételre ítéltetett, a leány pedig többé pártát nem viselhet, hanem gyolcsot kössön a fejére, u. o. 86 ; Szabó Márton három fejletlen leányt akart megrontani, 50 botra ítélték, a deresen meghalt, u. o. 87) ; a homosexuális Bondás Jánost (u. o. 97.) társával együtt lefejezték, azonkívül az utóbbinak holttestét meg­égették. A prostitúció dolgában is igen szigorúan ítélkeztek : Dobos Anna esete (u. o. 49) ; Szandró Mária, habár leány volt, keszkenőt kötött a fejére és a «Bika ház»-nál a katonákkal orcátlanul viselkedett, ezért 36 pálcát kapott, szarvat tettek a fejére s a hóhér kíséretében végig vitték a városon, honnan azután száműzték (u. o.) ; Szennyesi Katalin házát, mivelhogy ottan férfiakkal dorbézolt, lebontották, őt magát megszalmakoszorúzták,1 s a városból kiker­gették (u. o.) ; Kis Katalint paráználkodásáért a mester2 megverte, egy hétig csöngetyűs szarvakat hordott a fején s a városból kiverték (59) ; Molnár Erzsébet, minthogy a legények előtt szoknyáját forgatgatta, 24 pálcát kapott és szintén kiverték a városból (82) ; egy kikapós leánynak kosszarvakat kötöttek a fejére, a hóhérral megverették s a városból kikergették (86) ; Sebestyén Katalint megverték s azután a hóhér kiseprűzte3 a városból (92) ; Bárdos Andrásnét, mivel az ura nem adott neki kegyelmet, lefejezték (93) ; a puritán kálvinista város még a szerelmes poétáknak sem kegyelmezett : Nagy Jánost azért, mert Polyik Mária leányzóhoz «szerelmi énekeket» írt, melyeket zsebében megtaláltak, 12 pálcára ítélték, a leányt pedig megintették (81) ; Szatmári Józsefnét, minthogy diákokkal mulatozott és «szerelemnótát» dúdolgatott, árestomra ítélték (82). Gyermekgyilkosság: Vasas Györgyné újszülött gyer­mekét megölte. Eleinte tagadta bűnét, de a gyermek felboncoltalván («felmet­1 L. MOE I. 212. 3 L. MOE I. 91. 3 L. MOE I. 211.

Next

/
Thumbnails
Contents