Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
256 Magyar orvostörténeti adattár állításból két dolog világlik ki. Egyik az, hogy egyik nyelvben sincs meg a pápaszem mássa, mindegyik nyelv más észjárás szerint alkotta meg e fogalom kifejezőjét. A másik az. hogy más nyelvekben többesszámú a szemüveg neve (lunettes, gli occhiali stb.), míg a magyarban erre nézvést is az a magyar észjárás nyilvánul, hogy ami az emberen természet szerint egy pár, azt egy egésznek tartja. Szemünkről szólunk, nem szemeinkről, aki egy szemére vak, az a magyar embernek félszemű, aki monoklit hord, az a félszemére csípteti. Páriz-Pápai 1732. és 1767-iki kiadása magyar részében pápa-szem van meg, a latin résziében specillum, értelme okulár, pap-szem. Mi okon tér el PPB e helyütt a Calepinus kiírásától, volt-e az akkori nyelvben csakugyan papszem szavunk, nem tudhatni. Valószínűen egyszerű sajtóhiba. A pápaszem harmadik alakját a Czuczor—Fogarasi Nagyszótára koholta ígyen: „Ez a szó alkalmasint sem annyira a pápa, mint a papa szóból van összetéve s a gyermekek, fiatalok onnan csinálták, mivel az apák, mint idősebbek szokták hordani.“ Sem a papszem-alakot nem támogatja irodalmi adat, sem a papaszem-féle magyarázatot komolyan venni nem lehet. Csakis a pápaszem-alakot tarthatjuk olyannak, mely megvolt s mely mai napság is általánosan elterjedt szavunk. Ez a pápaszem szavunk pedig, melynek mássára se a régi idegen nyelvekben, sem a maiakban nem akadunk, amely egyszersmind alkotásában is magyar észjárásra vall, bizonyára saját eredeti szavunk. Azt gondolnám, hogy tudományművelő szerzeteseinktől származik, kik az Olaszországban föltalált s onnan szerzett szemüveget a pápa nevéről nevezték el.“ 989. 1590. Uccák tisztántartása Kassán: lásd Corp. Statut., II. (2.) 119. 99(6. 1591. Kórházak. — Régente nálunk a kórházak — hospitiumok nemcsak betegek kezelésére, hanem egyúttal az utazók ellátására is szolgáltak, hol az utasok ingyen étkezésben s ellátásban részesültek. (így mondja Schwarz Ignác, Orv. Hetilap, 1891., 587., hol hivatkozik báró Vratiszlav cseh utazóra is, ki 1591-ben érdekesen írja le a palánkai török kórházat. U. i. részletek a magyarországi fürdők múltjából.) 991. 1591. Sopron város rendes orvosa panaszkodik rossz lakása miatt. Jobbat adnak neki, hiísz öl fűtőfával együtt. (Sopron Mon., II. 70. és I. 427. Az utóbbi adat 1620-ból való.) 992. 1591. Muschlerus (Muslerus, Musclerus) András ingolstadti származású győri fizikus „magister sanitatis“ szeretne lenni Alsó-Ausztriá- ban, a bécsi egyetem orvosi kara azonban, minthogy extra facultatem levő orvos, nem őt, hanem más bécsi doktorokat ajánl erre a tisztre az osztrák kormányzóságnak. (Act a V indob., IV. 445., 509., 510., 511., 513.) — Egy Muschlerus 1588-ban pozsonyi fizikus volt s természetben való lakást kapott a várostól (Ortvay: Pozsony története, II. [2.] 46.) 993. 1591. fíúsárúsllásra vonatkozó részletes utasítás Sopron városában: Corp. Statut. V. (2.) 60. — A városi orvosnak évi húsz öl fa és egy szoba jár, de ha szorgalmasan végzi dolgát (so man seinen fleiss spüre), akkor több fát is kaphat a jövőben (u. o. 61.). 994. 1591. Budai fürdők leírása báró Wratislaw tollából: „Mialatt a követek hosszabb ideig a pasánál voltak, mi a török fürdőket szemléltük meg, sőt meg is fürdöttünk; a fürdők nem messze azon helytől vannak, hol hajóink állottak, a víz ezekben oly forró, hogy az emberi test alig állhatja ki. A törökök a fürdők gyógyhatását igen nagyra becsülik, miért is azoknak tisztán tartására nagy gondot fordítanak. A fürdővendégek a kiszolgálásért és kényelemért bizonyos összeg'et fizetnek; a fürdőszobák
