Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
82 Magyar orvostörténeti adattár men 25., 117., 163.; Acta Vindob, I. 54.). 1440-ben hammersdorfi (erdélyi) plébános és nagyszebeni háztulajdonos (W., III. 251.). 285. 1418 és köv. A bártfai fürdőkről (balneum novum, balneum interius), azok javításairól, építkezéseiről s az ottani fürdősökről a 15. század első felében 1. Groszmann 46—47. old. (1420-ban a fürdők bére 80 kassai forintot jövedelmezett a városnak; 1435-ben Benisch fürdős 6 aranyforintért, 1436-ban hétért, 1437 és 1438-ban ismét hatért béreli a fürdőt; u. o. 25.). 286. 1418. Az óbudai és pozsonyi egyetemről. — Valószínűnek tarthatjuk, hogy a konstanczi zsinaton az óbudai egyetem követei is hozzájárultak (a többi egyetem képviselőivel együtt) a natio Germanica azon határozatához, hogy az egyházi kanonokságok egyhatod része csak hittudományi és jogi doktoroknak vagy olyan magistri medicinae-nek és mag. íirtiumnak adassanak, kik a magisterium elnyerése után két, illetőleg öt éven át theologiát vagy jogot hallgattak. Lehetséges azonban, hogy ezen üdvös határozatokat a klérus passzív ellenállása nálunk éppúgy meghiúsította, mint Németországban. (Ábel Jenő: Egyet., 24.) A MOE I. 3. old. említett Péter mesterről („Magister Petrus, doctor arcium et medicinae“), ki hihetőleg egymaga volt a nehány év alatt megszűnt pozsonyi egyetem „orvosi kara“, lásd u. o. 30. és 68.; Ilkusch Mártonról pedig, Mátyás király kedvelt csillagászáról, ki később (a budai egyetemen) is szerepelt, adatok találhatók Ábelnál (u. o. 31. és 68.: „Mar- tinus, doctor arcium“ 1467-ben), továbbá T. T., 1899. 3. old. (két adat 1470-ből). Itt a neve és címe: Martinus Johannes de Ilkusch, filius Johannis, archidiaconus Goricensis in ecclesia Zagrabiensi, kinek a pápa (1470. júl. 17.) Mátyás király közbenjárására megengedi, hogy míg a római curiában tanulmányait végzi, egyházi javadalmait megtarthassa. A második adatban (1470. szept. 1.) már nemcsak mint görczi főesperes van említve, hanem mint magister in medicina is, kinek a pápa megengedi, hogy a főesperesség mellett még két másik, vagy anélkül három másik egyházi javadalmat élvezhessen öt éven át. További reá vonatkozó adatok: Levéltári Közlemények, 1927. (V.) 30. („Olkuszi Márton, budai plébános“, a krakkói egyetem irataiban) és W„ II. („Martinus“ alatt). 287. 1418. Miklós „artis phisicae doctor“ és esztergomi kanonok. Lásd róla W., IV. 211. A physica szó a korai középkorban nem csupán az orvosi tudományt jelentette, hanem hétágú gyűjtőfogalom volt, mely a következő discipliná- kat foglalta magában: arithmetica, astronomia, astrologia, mechanica, medicina, geometria és musica, tehát körülbelül az artes liberales-nek megfelelőleg. Már Salernóban voltak doctores in phisica és medici in phisica (Mitteilungen XXIII. [1924.] 265—266. Az angolban a physic szó ma is orvost, orvosi tudományt, gyógyszert jelent). Minthogy pedig a régi orvosok sebészettel nem foglalkoztak, ennélfogva a physicus szó tágabb értelemben belgyógyászt is jelentett, ellentétben a chirurgus-sal. Magister (vagy doctor) in physica volt a középkori tanult orvosok rendes címe. Zsigmond király egyik rendeletében azt mondja az orvosokról, hogy „die hoben meister in phisica... niemant nmb sunst dienen, darurnb fahren sie in die hell“ (v. ö. MOE, L). 288. 1419. Deméndy László. — Zsigmond király Deméndy Lászlónak, Nagy Lajos udvari orvosának, nyitrai püspöknek (mások szerint kalocsai prépostnak) kérelmére megerősíti a Deméndy-családot birtokaiban, Lászlónak orvosi érdemeire hivatkozva, mert „circa curam nostri corporis in arte sua physica studuit et adhuc anhelat intrepide complacere“ (Y. ö.
