Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 83 W., III. 67. és MOE, I. 101.). Nem lehetetlen, hogy azonos a hasonnevű váradi püspökkel (Bunyitay: A váradi püspökség- története, I. 206.) 289. 1419. Konrád, budai gyógyszerész. — „Conradus de Constanda civis, appothecarius de castro Budensi.“ Egy 1419. június 3-án kelt oklevél alján mint tanú van így aláírva (Levéltári Közlemények, VI. 1929., 115.). 290. 1421. Kuruzslók zsidósüveget kapnak a fejükre. — „Interessant ist, dass in dem Ofner Stadtrecht vom J. 1421 (s. Monum. Hung. Jud. N. 127 auf S. 164.) eine „Ansprecherin, Zauberin, oder Liplerin“ ungefähr so angesehen wurde wie ein Jude, indem man ihr, wenn überwiesen, u. a. einen spitzen Judenhut aufsetzte; zu bemerken ist jedoch, dass entgegen der Ueberschrift, der Text des Gesetzes (§. 331.) von männlichen Bösewichten spricht.“ (Krauss, 61.). 291. 1423 és köv. Fürdők. — aj Ez évben említik először Pozsony városának számadókönyvei az ú. n. nagy fürdőt, mely Gáspár fürdős magántulajdona volt s még 1520-ban is megvolt (Ortvay, II. [3.] 114.). — b) Ugyanebben az évben Zsigmond király meglátogatja a stubnyai fürdőt, hol akkor még épület nem volt, a király és kísérete sátrakban vagy deszkabódékban lakott. (Vámossy, Fürd., 190.) — c) A középkorban s az újkor elején fürdőinket — épúgy mint sok helyütt a patikákat — rendesen egy év tartamára bérbeadták. A haszonbér a város nagysága s a lakosság száma szerint változott. A bártfai fürdőt 1420-ban 8 írtért, 1435-ben 6 írtért, 1437-ben 12 írtért adják bérbe. A javítások költségei azonban a várost terhelték. A 16. században már ritkábban történt, hogy városaink bérbeadták volna fürdőiket (V. ö. Schwarz, 287.). — d) Budai Mihály 1417-ben 47 forintért eladja Pásztó városa közepén levő fürdőházát Kazai Kakas Gyulának (Békefi, Pászt., 296.) — e) A bártfai fürdőt 1426-ban új fürdőszobákkal bővítik s új kúttal látják el (D. 155.). 1432-ben már két fürdőről történik említés (egyik a városon kívül van). Fűtő kazánok (caldar, caldarium, alienum) a meleg fürdőben (stuba balnei) ugyanott Schwarz, 282., Fejérpataky után). V. ö. Bartal, 90.: caldar magnum vulgo wsth (üst). Aki a bártfai fürdőben meghalt, azt a város temettette és ravataloztatta. 1432-ben a fürdőben meghalt beteg melletti virrasztásért és eltemetéséért 75 dénárt fizet a város (Fejérpataky, 310.). A városnak ez évi költségvetésében a vízvezeték és víztartóciszterna .javítása is szerepel. f) Az eperjesi fürdők kezeléséről 1442—1504 közt részletesebben szól: D., 155. (Érdekes, hogy 1498-tól fogva a fürdő többnyire magisterek kezén van, kik talán az itteni céhekben nyerték kiképzésüket s kiket következetesen megkülönböztetnek az egyszerű balneatortól). — g) Körmöcbánya városa 1450-ben a „fürdőt“ (Stubnyát?) 157 kamarai forinton rendbehozatja (D., 155.). 292. 1423. Ispotály. — Szt. István római ispotályának gondozását és vezetését Zsigmond király a ferencrendűekre bízza (Fejér, Cod. X. [6.1 565.). 293. 1423. Zsigmond király orvosának, senbergi Seifrid mesternek (magistro Seyfrido de Senberg) a boroszlói egyház cantoratusát és egyházi jövedelmeit adományozza (TE., IV. 12.). 294. 1425. János honti és Tamás nyitrai főesperes (mindketten doctores in medicinis). Lásd róluk: W., III. 170. 295. 1427. Lepra. — a) Keresztély mester és Aygel János mester, bécsi orvostanárok, értesítik a soproni tanácsot, hogy az a Tamás nevű egyén, 6*
